Silverspirit oldala

Sokszor �lltak meg, rejt�ztek el, de szerencs�re most mindig id�ben �szrevett�k az ellens�get, �s ki tud-tak t�rni a harc el�l.
K�r�lbel�l �jf�l lehetett, amikor Piton meg�ll�totta a t�rsait.
- Itt a k�ls� k�r hat�ra. Ide m�r csak mi l�phet�nk be! - n�zett a m�kusra, �s letette a f�ldre.
- Hogy �rzi mag�t, b�rni fogja?! - k�rdezte k�telkedve, b�r a seb szemmel l�that�an javult, �s mostanra szinte teljesen rendbej�tt.
Lena megr�zta mag�t, �s most eredeti form�j�ban �llt a h�rom f�rfi el�tt.
R�n�zett Perselusra, �s b�lintott.
- Menni fog! - mondta csendesen. �sszeszor�totta a fog�t, �s tudta, semmik�ppen nem fog megh�tr�lni, b�rmi v�rjon is r�. Itt � otthon lesz, jobban, mint b�rmelyik var�zsl�.
- K�rdezn�k egy-k�t dolgot, professzor �r, miel�tt bel�pn�nk! - mondta halkan.
- Igen?! - Piton felh�zott szem�ld�kkel v�rta, hogy mire k�v�ncsi a l�ny.
- Amikor a Hal�lfal�k haladnak �t a k�r�n, akkor azt el tudj�k k�l�n�teni odabent? Tudj�k, hogy bar�t j�n?
- Igen, s�t azt is tudj�k, hogy szem�ly szerint ki k�zeledik! Mikor bel�p�nk, igazoljuk magunkat, csak azt�n l�phet�nk tov�bb!
- Azt is tudj�k k�r�lbel�l, hogy mennyi id� alatt lehet megtenni az utat, ugye?! Teh�t, ha valaki meg�ll �t k�zben, az felt�nik?!
- Igen, de nem �rtem, mi�rt fontos ez?!
- Ha �gy van, akkor nem mehet�nk egy�tt!
- Ezt hogy �rti?!
- Professzor �r, nekem valahogy fedeznem kell a menek�l�s�nket Argussal. Engem nem �rz�kelnek, de Argust igen! Tegy�k fel, hogy siker�l a szabad�t�si akci�, m�gpedig minden baj n�lk�l! Amint bel�p�nk ebbe a k�rbe, azonnal r�j�nnek, hogy megsz�k�tt, hiszen ki m�s haladhatna a t�borb�l kifel�, akit nem ismernek, mint a fogoly?! Ut�nunk fogj�k vetni magukat, ah�nyan csak vannak, �s hi�ba tudok t�bbet a var�zser� n�lk�li �letr�l, annyi f�rfival szemben egyed�l nem boldogulhatok, ha nem k�sz�tek csapd�kat, amik feltart�ztatj�k �ket, ez viszont id�be telik! �nnek nem szabad annyival tov�bb a k�rben maradni, mert gyan�ss� v�lik! Ez�rt arra gondoltam, hogy �n bemegy a szokott temp�val, �n pedig elhelyezem a csapd�kat, �s egy megbesz�lt helyen l�pek be a t�borba, ott v�rhatna r�m!
Gondoskodnia kellene r�la, hogy ne legyen ott senki, legal�bb egy f�l percig, am�g bel�pek, visszanyerem a var�zser�m, �s �tv�ltozom!
- Rendben, megoldom! Melyik pont legyen az? - k�rdezte Piton, mik�zben a leveg�be var�zsolta a t�bor t�rk�p�t.
- Ez itt! - mondta Lena, �s megjel�lte az Argus Welsh b�rt�n�hez legk�zelebb es� pontj�t a bels� k�rnek.
- Mikorra �r oda k�r�lbel�l?
- �gy sz�molom, �gy hajnali n�gy k�r�l!
- V�rni fogom! - b�lintott Piton, �s megpr�b�lt nem gondolni arra, hogy mi v�r r�juk, ha nem siker�l a terv. Elismer�ssel n�zte egykori tan�tv�ny�t, �s arra gondolt, hogy Dumbledore-nak megint igaza volt. A l�ny hihetetlen�l logikusan �s higgadtan gondolta �t a helyzetet, l�tszott, hogy komolyan veszi a feladat�t, �rz�keli, hogy milyen vesz�lyes, m�gis biztos volt benne, hogy nem fog megh�tr�lni. T�bb van ebben a gyerekben, mint gondoltam! - vallotta be mag�nak.
- Nektek meg kellene v�rnotok a kisasszonyt, �s seg�teni neki �s Argusnak elmenek�lni, ha siker�l eljutni-uk id�ig! - fordult k�t t�rs�hoz Piton.
- Rejt�zzetek el, p�r m�terre innen van egy barlang, a m�ltkor fedeztem fel, nem hiszem, hogy rajtam k�v�l ismeri valaki, mindj�rt megmutatom! Legyetek nagyon �vatosak, szinte �lland�an j�r erre valaki! Holnap t�z �ra fel� �rhetnek ide legjobb esetben, addig el kellene ker�ln�t�k a lebuk�st, mert ha elkapnak benne-teket, teljesen magukra maradnak!
- Mi�rt, Te hol leszel?! - v�gott a szav�ba Sirius.
- �n nem hagyhatom el a t�bort, hiszen ha elt�n�k, m�ghozz� a fogoly sz�k�s�vel egy id�ben, azonnal r�j�nnek, hogy k�z�m volt a dologhoz, �s soha t�bb� nem mehetek vissza k�z�j�k!
- �s ezt persze trag�diak�nt �ln�d meg, ugye?! - g�nyol�dott a m�sik f�rfi.
- �n nem, de tal�n Dumbledore igen!
- Persze, hiszen te p�tolhatatlan vagy! - v�gta oda Black.
- Nem vagyok p�tolhatatlan, de a h�rek, amiket id�nk�nt hozok, igen! - mondta Piton halkan, de nagyon d�h�sen.
- �lvezed, hogy ilyen fontosnak �rezheted magad, igaz?! Sosem volt�l fontos �letedben, h�t most f�rdesz ebben a szerepben, �s k�pes vagy Lenat mag�ra hagyni emiatt! - d�h�ng�tt Sirius.
- �lvezem?! Ezt?! Neked elment a marad�k eszed is, Black! - sz�rte �sszeszor�tott fogai k�z�l a szavakat Perselus, �s sz�nfekete szeme vill�mlott, ahogy t�rs�ra n�zett.
- Azt hiszed, mindenki az �n helyemre p�ly�zik?! Ki kell, hogy �br�nd�tsalak!
Tudj' Isten, mi�rt, de nem tapostuk egym�s sark�t a nagy t�leked�sben, mikor arr�l volt sz�, hogy k�m-kedni kellene a S�t�t Nagy�r ut�n! Csak egy hozz�d hasonl� idi�ta hiheti azt, hogy �lvezetb�l csin�lom!
Sirius a p�lc�ja ut�n kapott, de Lena �s Lupin egyszerre �lltak k�z�j�k.
- El�g legyen m�r, a mindens�git neki! Megint akarunk egy kisebbfajta csat�t, h�tha ez�ttal siker�l f�be harapnunk?! - sziszegte Lena.
- Nyugalom, ez nem a megfelel� hely �s id� erre! - pr�b�lta bar�tj�t csillap�tani Remus is.
- Megmutatom a barlangot! - vett m�ly leveg�t Piton, hogy valahogy megnyugodjon. Legsz�vesebben apr� darabokra �tkozta volna a m�sik f�rfit, annyira bosszantotta az �lland� kekecked�s. Gyors l�ptekkel a barlanghoz sietett, tal�rja suhogva rep�lt m�g�tte.
Lena mosolyogva n�zett ut�na. M�r di�kkor�ban is im�dta, mikor a tan�r �gy robogott el valamerre, pedig semmi j�t nem jelentett sz�m�ra, ha ilyen d�h�s volt, viszont a l�tv�ny minden�rt k�rp�tolta.
A b�jitaltan tan�r megmutatta a helyet, ahol k�t t�rsuk elrejt�zhetett, azt�n h�tat ford�tott, �s v�rta, hogy a l�ny k�vesse. B�cs�zkod�sra szemmel l�that�an semmi r� nem b�rhatta volna a jelenlegi k�r�lm�nyek k�z�tt, igaz Sirius sem pr�b�lt a nyak�ba borulni. Lena fels�hajtott, �s megcs�v�lta a fej�t. Mi�rt nem tud ez a k�t ember kij�nni egym�ssal?! Hiszen mindegyik olyan �rt�kes ember, a maga nem�ben! M�g j�, hogy legal�bb Lupin nem k�tekedik �lland�an! H�l�san pillantott a s�padt, v�kony alakra, aki most odal�pett Pitonhoz, �s minden j�t k�v�nt neki. A fekete haj� f�rfi csak biccentett egyet.
Remus most a kicsi barna l�nyhoz l�pett, �s szeretettel �t�lelte.
- V�rni fogunk r�d, csak id�ig pr�b�lj eljutni valahogy! - mondta csendesen.
Lena b�lintott, �s viszonozta az �lel�st.
- Vigy�zz magadra, kisl�ny, ett�l az alakt�l �gysem rem�lhetsz t�l sokat! - kapta a karj�ba Sirius is.
- Gondolod?! - k�rdezte Lena, �s nagyon bossz�s lett, de nem akart az utols� pillanatban �sszeveszni a forr�fej� var�zsl�val.
R�mosolygott a k�t bar�tra, azt�n Perselushoz l�pett.
A b�jitaltan tan�r azonnal a k�r sz�le fel� indult, l�tszott, hogy m�g mindig forr benne az indulat.
- Professzor �r! - pr�b�lkozott a l�ny csendesen.
- Mi van m�g?! - csattant fel a f�rfi.
- Szeretn�m megmutatni �nnek, hogy hogyan m�k�dnek a csapd�k, amiket �ll�tani fogok!
- Minek?! Nem el�g, ha maga tudja?! Semmi kedvem ezekhez a mugli tr�kk�kh�z! - v�gta oda d�h�sen Piton.
- Pedig j� lenne, ha tudn�, mire sz�m�that, mert n�melyik hal�los lehet, �s nem szeretn�m, ha pont �n s�r�lne meg! - v�laszolta halkan a l�ny.
- Mi�rt s�r�ln�k meg?!
- Val�sz�n�leg �nnek is �ld�znie kell benn�nket, ha nem akarja, hogy gyan�s legyen a t�rsai szem�ben, �s megt�rt�nhet, hogy pont �n szalad bele egy ilyen akad�lyba. �n egyszer�en csak nem szeretn�m, ha baja esne! - mondta egyszer�en �s nagyon �szint�n Lena.
A f�rfi kutat�an n�zett a szem�be. Ez a kijelent�s egy pillanatra sz�ven �t�tte. Agg�dik?! Miatta?! Ugyan m�r! Csak a fene nagy lelkiismerete! Mindegy, m�g �gy is j�lesett neki, hogy f�lti �t.
- Rendben van! Amint bel�pt�nk a k�rbe, megmutathatja, annyi m�g belef�r az id�be, p�r perc k�s�s m�g nem lesz felt�n�! Itt is vagyunk! - s�hajtott fel �nk�ntelen�l �s megtorpant.
Lena felvetette a fej�t, �s elsz�ntan f�rk�szte az el�tte elter�l� t�jat. Ez h�t az a hely, ahol sz�ks�ge lesz a tud�s�ra, amit a mugli vil�gb�l hozott. �sszeszor�totta sz�j�t �s elhat�rozta, hogy nem hoz sz�gyent a sz�leire. Gy�zni fog! Mugli m�dszerrel, ha azzal kell!
F�lreford�totta a fej�t, hogy r�n�zzen Pitonra, �s a l�tv�nyb�l er�t mer�tsen.
Megd�bbenve l�tta, hogy egykori tan�ra olyan fesz�lt, amilyennek m�g sosem l�tta. Uralkodott mag�n, az arca rezzen�stelen volt, m�s val�sz�n�leg semmit nem vett volna �szre rajt, de a l�ny szeret�, f�lt� tekintete t�bbet �s jobban l�tott, mint b�rki m�s�. �ppen az a merevs�g volt �rulkod�, ami az arc�b�l �s a test�b�l sug�rzott.
Lena p�r pillanat gondolkod�s ut�n arra is r�j�tt, hogy mi a baj, �s d�h�s lett mag�ra, ami�rt olyan �rz�ket-len volt, hogy ez eddig esz�be sem jutott… K�nnyen el tudta k�pzelni, hogy milyen rettenetesen kiszolg�l-tatottnak �rezheti most mag�t a f�rfi. Megszokta, hogy var�zsl�… Nem is ak�rmilyen… Az � sz�m�ra a var�zser� teljesen mindennapi dolog volt, �gy hozz�tartozott, mint egy muglihoz a karja, a l�ba... Most pedig itt �llt, �s tudta, hogy ha m�g egy l�p�st tesz, mindent elvesz�t, legal�bbis egy id�re, amire az �let�t alapozta, ami meghat�rozta a mindennapjait, amivel v�dekezett, ha megt�madt�k… Sz�rny� �rz�s lehet! - gondolta a l�ny, �s nagyon szerette volna valahogy megnyugtatni, k�nnyebb� tenni sz�m�ra a v�ltoz�st, de tudta, hogy a v�gtelen�l b�szke Perselus Piton a gondolatot is visszautas�tan�, miszerint � b�rki seg�ts�g�re r�szorulna, vagy aggodalommal t�lten� el b�rmi. Nem sz�lt h�t ink�bb egy sz�t sem, csak figyelte, ahogy a b�jitaltan tan�r m�ly leveg�t vesz, �s �tl�pi a k�r hat�r�t. K�vette �t, �s tudta, hogy mostant�l a Hal�lfal�k tudat�ban vannak annak, hogy egy t�rsuk bel�pett a k�ls� k�rbe. Egyre nagyobb tisztelettel n�zte a f�rfit, aki �gyet sem vetve a tork�t szor�t� kellemetlen �rz�sre, hat�rozott l�ptekkel haladt a t�bor fel�.
H�t igen, Voldemort nem b�nik keszty�s k�zzel a Hal�lfal�ival! - �llap�totta meg mag�ban Lena, �s arra gondolt, hogy azok a Hal�lfal�k, akik Perselus �nuralm�nak t�red�k�vel sem rendelkeznek, �s szint�n nagy m�lt�, aranyv�r� csal�db�l sz�rmaznak, milyen pocs�kul �rezhetik magukat minden alkalommal, mikor itt �thaladnak. A k�l�nbs�g csak annyi volt, hogy ha r�juk gondolt, n�mi k�r�r�m�t �rzett, m�g Pitont sz�vb�l sajn�lta. Vigy�zz, ezt m�g megsejtenie sem szabad! - figyelmeztette mag�t fanyarul.
- Professzor �r! Itt az ideje, hogy elhelyezzem az els� csapd�t. - sz�lt halkan.
A tan�r megtorpant, �s karj�t melle el�tt �sszefonva, felh�zott szem�ld�kkel n�zett a l�nyra.
- Akkor l�ssuk, Miss Flower! - v�laszolta a b�rsonyos hang csendesen, de kicsit g�nyosan.
Lena nem zavartatta mag�t, ink�bb �r�lt a megszokott hangv�telnek, ami azt bizony�totta, hogy a f�rfi ism�t megtal�lta saj�t mag�t �s kedvenc st�lus�t. Meghajl�totta egy fiatal fa �g�t, �s r�gz�tette egy k�t�llel, de csak annyira, hogy ha valaki belebotlik a f�ld felett kih�zott zsinegbe, az �g r�gt�n visszacsap�djon, �s a hozz� er�s�tett k�nny�, de nagyon hegyes t�r az illet� mell�be f�r�djon.
Mikor v�gzett, p�r mozdulattal jelezte, hogy hogyan kell m�k�dnie, Piton pedig �sszevont szem�ld�kkel n�zte, �s egy kurta b�lint�ssal jelezte, hogy meg�rtette a l�nyeg�t. M�r nem mosolygott, �s ez�rt a l�ny n�-mi el�gt�telt �rzett. A k�vetkez� percekben m�g megmutatta a hurokcsapd�t, a f�ld felett n�h�ny centim�-terrel kifesz�tett, pokolian er�s, de szinte l�thatatlan damilt, a fa tetej�n elhelyezett k�veket, melyek azonnal al�z�dultak, ha megmozd�tottak egy rafin�ltan r�gz�tett �gat, amit szinte lehetetlen volt kiker�lni. Elmond-ta, hogy vermeket is fog k�sz�teni, melyeket �gakkal �s levelekkel takar el, �s megbesz�lt�k, hogy milyen ismertet�jeleket fog elhelyezni, hogy a f�rfi felismerje a fenyeget� vesz�lyt, �s ki tudja ker�lni a csapd�kat.
A tan�r elh�lve figyelte egykori tan�tv�ny�t, �s b�r nevets�gesnek tal�lta ezeket a m�dszereket, el kellett ismernie mag�ban, hogy m�k�d�k�pesek, �s var�zser� n�lk�l bizony nagy el�nyben van az, aki ismeri �ket, �s kelletlen�l b�r, de azt is bel�tta, hogy ha a l�ny nem mondja el, hogyan ismerheti fel ezeket a primi-t�v micsod�kat, k�nnyed�n bel�j�k botolhatott volna � is.
Lena k�rd�n n�zett r�, �s � b�lintott, hogy minden rendben lesz.
- Akkor most �nnek sietnie kell, mert sok id�nk elment, ha nem akarjuk, hogy gyanakodni kezdjenek, akkor hamarosan oda kell �rnie - s�hajtott fel a l�ny. Egy�ltal�n nem �r�lt neki, hogy mostant�l nem lesz mellette a f�rfi. Var�zser� ide vagy oda, megnyugtatta a k�zels�ge, �s minden mozdulata biztons�g-�rzetet sug�rzott bel�, maga sem �rtette, hogyan, hiszen itt � volt otthon, Pitonnak teljesen idegen volt ez a vil�g. �s m�gis… Megr�zta a fej�t, hogy elhessegesse a zavar� gondolatokat, �s a tan�rra szegezte a te-kintet�t. Az rezzen�stelen�l viszonozta a pillant�s�t, �s mag�ban arra gondolt, hogy nem sz�vesen hagyja mag�ra ezt a gyereket, m�g akkor sem, ha az el�bb bizony�totta, hogy meg�llja a hely�t, itt tal�n jobban is, mint �. Vajon mi az, amit a szem�ben l�t? F�lelem, aggodalom, vagy valami m�s? Nem mindegy?! - k�rdezte mag�t�l d�h�sen.
- V�rni fogom a megbesz�lt helyen! Lehet�leg pr�b�ljon meg a nagy csapda�ll�tgat�s k�zben nem meg-feledkezni err�l! - mondta ridegen, �s lobog� tal�rj�ban szinte elsuhant a meglepett l�ny szeme el�l.
Lena mag�ra maradt, �s elsz�ntan dolgozni kezdett, hogy k�szen legyen a megbesz�lt id�re.
Megpr�b�lt a feladat�ra gondolni, de ak�rhogy is igyekezett, �lland�an elkalandoztak a gondolatai, m�g-hozz� a megszokott ir�nyba. Perselus Piton… H�t ez nem lehet igaz! Minek kellene vajon t�rt�nni ahhoz, hogy kimenjen a fejemb�l?! Itt �llok egy szinte teljes�thetetlen k�ldet�s k�zep�n, p�r m�rf�ldre egy eg�sz sereg Hal�lfal�t�l �s Voldemortt�l, �n pedig min t�n�d�m m�r megint?! Hogy vajon mi�rt mondta azt, amit mondott, d�h�s volt-e r�m, vagy csak a szok�sos Perselus-f�le kedvess�gb�l kaptam egy adagot?! - m�rgel�d�tt mag�ban. D�he legal�bb arra j� volt, hogy kett�z�tt er�vel haladjon el�re.
K�zben Piton egyre k�zelebb �rt a c�lhoz, �s legal�bb olyan d�h�s volt, mint a l�ny m�g�tte. Remek! - gondolta a r� annyira jellemz� �ng�nnyal. Mindj�rt be�rek a bels� k�rbe, lehet, hogy r�gt�n a S�t�t Nagy�r el� kell �llnom, aki megpr�b�l szok�s szerint az agyamba f�rk�zni, �n meg k�ptelen vagyok a gon-dolataimat megf�kezni! M�r csak ez hi�nyzott!
�sszeszor�totta a fogait, �s k�nyszer�tette mag�t, hogy csak az maradjon a fej�ben, amire sz�ks�ge van, �s minden �rzelmet sz�m�z�tt, ahogy mindig is szokta. Az�rt �lt t�l annyi mindent, mert tudott uralkodni mag�n! M�g a Nagy�r el�tt sem hagyta el a hidegv�re, ak�rmennyire rettegett is, mindig k�pes volt v�de-kezni a kopony�j�t moh�n kutat� ujjakk�nt �tf�s�l� akarathull�mok ellen. Most is �gy lesz, mert �gy kell lennie! El�rte a bels� k�r sz�l�t, �s m�ris l�thatta a fogad�s�ra felsorakozott Hal�lfal�kat.
- Val�ban Perselus Piton! Rendben van! - zend�lt egy intelligens, de j�ghideg hang.
- Lucius! - k�sz�nt�tte egy f�hajt�ssal a j�l ismert alakot.
- A Nagy�r m�r v�r, Perselus! Besz�lni akar Veled! Gyere velem! - hangzott az utas�t�s ridegen.
A holl�fekete �s az ez�stsz�ke haj� f�rfi egym�s szem�be n�zett egy pillanatig, azt�n a kif�rk�szhetetlen sz�nfekete szemek m�g �thatolhatatlanabb� v�ltak, �s Piton egy biccent�ssel engedelmeskedett. Mag�ban arra gondolt, hogy legszebb pillanata lenne az �let�nek, ha v�gre elk�ldhetn� a pokolba Malfoyt az utas�t�-saival egy�tt. De ennek m�g egy�ltal�n nem j�tt el az ideje! �rezni kezdte a szok�sos jeges szor�t�st a gyomr�ban, ami mindig jelentkezett, ha a Nagy�r h�vatta. Sosem lehetett tudni, hogy kifog�sa van-e valami ellen, r�j�tt-e valamire, vagy egyszer�en csak �rdekl�dni akar, hogy mit v�gzett, mit tudott meg Dumbledore-r�l. Ez�rt fogadta vissza annak idej�n, ezt �g�rte cser�be a bocs�nat��rt… K�mkednie kellett az igazgat� ut�n… IS! - jegyezte meg mag�ban nem kis megvet�ssel saj�t maga �s k�ts�gbeejt� helyzete ir�nt. Persze az�rt, nem ment ilyen sim�n… Egy �g�ret, �s m�ris megbocs�tva, hogy az els� jelre nem ro-hant Hozz�… Gondolni sem akart a sok Crucio-ra, amiket olyan k�jjel suttogott el a Nagy�r. K�tszer ak-kora k�jjel, mintha valaki m�sr�l lett volna sz�…
MOST mit akarhat vajon?! - gondolta g�rcsbe r�ndul� idegekkel, �s megpr�b�lta az agy�t a lehet� legjob-ban lez�rni.