Silverspirit oldala

Piton megf�rd�tt, azt�n besz�lgetett egy kicsit Draco-val, �s McGalagonnyal, majd evett n�h�ny falatot. Ut�na siet�sen visszaindult Hermione szob�j�ba. Egyszer�en lenyomta a kilincset, �s csod�k csod�j�ra bejutott a l�nyhoz. Granger addigra m�r az �gy�n fek�dt. S�padt volt �s remegett a sz�ja sz�le. Piton eg�szen az �gy mell� l�pett. Hermione f�radtan n�zett r�, noha l�tta a f�rfin, hogy � sem aludhatott f�nyesen napok �ta. S�t, tal�n egy�ltal�n le sem hunyta a szem�t m�lt �jszaka… -�lj le… - mondta halkan Hermione. Egyszer�en letegezte a f�rfit. P�rn�j�t kiss� meggy�rte a feje alatt, �s az oldal�ra fordult, hogy j�l l�ssa Pitont. A f�rfi szeme elkerekedett, azt�n eleget tett a l�ny k�r�s�nek. Oda�lt az �gya sz�l�re, �s fels�hajtott. �r�lt, hogy kiss� lenyugodott a griffend�les. Tal�n �gy k�nnyebben meggy�zheti a tette helyess�g�r�l. Alig harminc centire fek�dt az a n�, aki�rt a vil�g v�g�re is elment volna; �s nem akarta, hogy f�lre�rtse �t. Nem tudta megmagyar�zni mag�nak, mi�rt ragaszkodik Grangerhez. Egyszer�en elvar�zsolta a l�ny csillog� mosolya, amikor bel�pett a konyh�ba �s a f�rfira ragyogott vele – azt�n megl�tta Draco-t, �s els�padt. L�tta Granger f�lelm�t, �s szinte a sz�v�ig mart a f�jdalmas tekintete… N�h�ny pillanatig hallgatott, azt�n megk�sz�r�lte a tork�t, nehogy mondand�ja alatt v�letlen�l megremegjen a hangja. -Nem tehettem m�st, Hermione… El kellett hoznom onnan Draco-t… Nem szeretn�m, ha emiatt… -Meg�rtem. – �lt fel a l�ny, f�lbeszak�tva a mondatot, a f�rfi szem�be n�zve. – �n sajn�lom, hogy… gyerekes voltam… - s�hajtotta. -Nem volt�l gyerekes… - h�zta f�radt mosolyra ajk�t Piton. Hermione egyszer�en meg�lelte a f�rfit. -F�ltettelek. – f�rta a l�ny az arc�t Piton s�t�t ingj�be. A f�rfi elmosolyodott Granger �lel�s�t�l. Milyen j�l esett neki, ahogy a l�ny kis keze a mellkas�ba kapaszkodott. �s f�ltette �t… hi�nyzott neki. Pont annyira, mint Granger a f�rfinak. Minden nap �s minden �jjel… -Hi�nyozt�l… - ismerte el Piton halkan. – Draco-ra visszat�rve, a ny�r v�g�ig vel�nk marad, ha beleegyezel… Ha nem tetszik ez a megold�s, akkor �tk�lt�ztetj�k a m�sik hadisz�ll�sra… -Nekem mindegy… - s�hajtott fel Hermione. – Csak hagyjon b�k�n, �s ne szek�rozzon… �s ne akarjon meg�tkozni, vagy hasonl�… - vont v�llat a l�ny. Piton diadalittasan elmosolyodott, azt�n l�gy puszit nyomott Granger homlok�ra. -Messzi el fog ker�lni, ha maradhat… K�sz�n�m. V�laszul Hermione csak elmosolyodott, azt�n gyeng�den megcir�gatta a f�rfi karj�t. Kibontakozott az �lel�sb�l, �s visszafek�dt a p�rn�ira. Piton a l�ny f�l� hajolt, majd f�lt� cs�kot lehelt a griffend�les ajk�ra. Hermione belepirult a szel�d �rint�sbe, �s mikor fel�llni k�sz�lt a f�rfi, elkapta a kez�t. -Ne menj el… Maradj itt, velem… K�rlek… Piton elmosolyodott, azt�n megcs�kolta a l�ny kez�t, amelyikkel marasztalta. Hermione m�g jobban elpirult, �s megborzongott a f�rfi ajka nyom�n. Piton lassan eld�lt az �gyon, nem akarta megijeszteni a l�nyt egy hirtelen mozdulattal. Hermione azonban nem volt ijed�s. Szorosan a f�rfihoz simult, fej�t Perselus mellkas�ra tette. Csak hallgatta, ahogy ver a kedvese sz�ve. A vil�g legszebb dallam�t j�tszotta a l�nynak… -De Malfoy nem… tud arr�l, hogy… - kezdte halkan Hermione. -Nem tudja, hova j�tt�nk… Draco nem tudja kimondani vagy le�rni a c�met… -Nem Draco… hanem… -Az apja? Nem tal�l ide soha… - simogatta Granger h�t�t a f�rfi. – Nem vagy vesz�lyben… Hacsak nem �rzed ezt, itt, mellettem… - mosolygott Piton g�nyosan. Hermione felnevetett, azt�n megcir�gatta a f�rfi mellkas�t. -Nem, melletted nem vagyok vesz�lyben… - s�hajtotta. – Olyan sokat gondoltam arra, hogy �gy feksz�nk est�nk�nt az �gyban… - ismerte be a l�ny, megkock�ztatva a f�rfi szem�be n�zett. – Hi�nyozt�l. Perselus elmosolyodott, �s �sszek�colta a l�ny haj�t. -�reztem… Te is hi�nyozt�l nekem… De most aludj! Tudom, hogy hossz� napod volt… Minerva mondta, hogy m�sf�l napja meg�ll�s n�lk�l dolgozol… -Aha, elk�sz�tettem n�h�ny f�zetet. -Nem tudod, hova lett a karossz�kem? Nem l�ttam, amikor benyitottam a laborba… -���, nem tudom, hova lett… - kuncogott a l�ny. Piton tudta, hogy most f�llentett a mellkas�n fekv� kedvese, de � is csak mosolygott. H�borg� lelke megnyugodott, hogy Hermione nem haragudott meg r� Draco miatt. -Biztos nem tudod? -Nem biztos… - kuncogott tov�bb a l�ny, de ink�bb felemelte a fej�t Piton sz�v�r�l, �s a f�rfi sz�j�hoz hajolt, hogy megcs�kolja. Perselus beleborzongott a b�tor cs�kba, azt�n szel�den v�laszolt r�. Hermione elpirulva v�lt el a puha ajkakt�l. – J� �jszak�t… - suttogta kedves�nek, azt�n visszahajtotta fej�t a f�rfi mellkas�ra, �s lehunyta a szem�t. Piton csak felszabadulva mosolygott a f�lhom�lyos szoba plafonja fel�. Kez�t Hermione h�t�n nyugtatta. A l�ny a bizalmas �s v�delmez� k�z alatt perceken bel�l elaludt. Sz�vver�se kiss� lelassult, �s halkan szuszogni kezdett. Piton v�ltozatlanul mosolygott, �s m�g vagy egy �r�n kereszt�l �rizte Granger �lm�t; ut�na �t is elnyomta az �lom. Hajnalban Hermione arra �bredt, hogy a h�t�n fekszik, �s bal combj�n nyugszik egy meleg f�rfik�z. Rem�nykedve nyitotta ki a szem�t, �s im�i meghallgattattak. Nem Malfoy fek�dt rajta f�loldalt. Piton hortyogott a nyak�ba. A l�ny �lomittasan fels�hajtott, d�b�rg� sz�ve egy csap�sra megnyugodott. �ri�si biztons�gban �rezte mag�t, ahogy rajta aludt a f�rfi; �s elt�vedt keze sem zavarta tov�bb a combj�n. Kiss� mocorogni kezdett, mire Piton is fel�bredt. K�b�n nyitotta ki a szem�t, �s mikor feleszm�lt, hogy Grangeren fekszik, leg�rd�lt r�la. Amikor tenyere alatt meg�rezte a l�ny combj�t, halkan szitkoz�dva r�ntotta el a kez�t. Hermione felnevetett, azt�n visszatette mag�ra a meleg kezet. -Nem zavar… - mondta zavartan. Piton csak motyogott valamit, azt�n a l�ny fel�, az oldal�ra fordult, �s mag�hoz h�zta Grangert, majd aludt tov�bb. Hermione csak mosolygott, �s a kedvese karjaiba feledkezett. Pedig �ltal�ban ilyenkor m�r fel szoktak kelni, hogy egy�tt k�v�zzanak, azt�n dolgozni induljanak a laborba. De ez… Ez a k�l�nleges hajnal nem k�nyszer�ttette ki �ket a puha �gyb�l. S�t, titokzatos f�nyeivel egyre csak marasztalta, �s lust�lkod�sra cs�b�totta az ablak mellett fekv�ket. Hermione, h�tat ford�tott a f�rfinak, �s boldogan kib�mult az ablakon, az �bred� �gboltra. Nem tudta volna egy 500 mondatos dolgozatban sem megfogalmazni, hogy milyen j�l indult ez a napja. Csak mosolygott a hajnali vil�gra. Visszaaludni ugyan nem tudott, de �t puszt�n m�r Piton szuszog�sa is pihentette, v�delmez� �lel�s�r�l nem is besz�lve… Reggel nyolckor k�sz�l�dtak ki az �gyb�l, addigra Perselus is marad�ktalanul kialudta mag�t. Halkan morgott, ami�rt a l�ny nem �bresztette fel a megszokott id�ben, mire Hermione csak boldogan nevetett. Egy pillanatig olyanoknak l�tta magukat, mint a civ�d� nagysz�leit. K�nnyek sz�ktek a szem�be, de v�ltozatlan mosoly ragyogott az arc�n. Piton �rtetlen�l n�zett r�, nem �rtette a l�ny reakci�j�t. -Mi t�rt�nt? – k�rdezte halkan. Hermione megpr�b�lta elnyelni a k�nnyeit, de n�h�ny v�gigfolyt az arc�n. -Ne haragudj, csak… Az el�bb… �gy �reztem magam, mintha… -Mintha? – h�zta �ssze Piton a szem�ld�k�t. -Mintha a nagyi�kat l�ttam volna… Ahogy morogt�l… Olyan j� volt… - odal�pett a f�rfihez, �s fej�t lehajtva a mellkas�hoz nyomta. Piton csak elmosolyodott, �s fell�legzett. -Akkor ne s�rj nekem… A s�r� n�kkel nem tudom, mi a teend�… - ismerte el enyhe g�nnyal. Meg�lelte a l�nyt, �s hagyta, hogy leperegjenek az utols� k�nnycseppjei is. Hermione csak felnevetett -Nem s�rok… - szipogta halkan. – Csak olyan j� volt… -J� volt, j� volt… - morogta Piton is. -Tudom, hogy most idi�t�nak n�zel… - mosolygott a l�ny. -Nem n�zlek idi�t�nak! De azt az�rt ne v�rd, hogy �n is s�rjak… - g�nyol�dott kedvesen Piton, mire a l�ny felnevetett, �s ell�pett a f�rfit�l. -Ne is s�rj, mindent t�nkretenn�l vele… Hova t�nne a f�lelmetes h�red… A sz�vtelen �lc�d… Ut�na m�r nem hinn�m el, ha gonoszul n�zn�l r�m… - v�gott vissza boldogan Hermione. Piton csak felnevetett, azt�n �sszeh�zta a szem�t, ahogy az iskol�ban szokta. Ez a pillant�s azonban nem volt �les, sem g�nyos. Most nem b�jtak volna t�le a pad al� a di�kok. Hermione is csak nevetett rajta. Perselus odal�pett a l�nyhoz, �s szel�den megcs�kolta az ajk�t. Csak egy pillanatig tartott az �den, azut�n kibontakozott Granger �lel�s�b�l, �s elhagyta a szob�j�t. Hermione boldogan �jult vissza a p�rn�i k�z�. Ez �lete legszebb reggele… Piton titokzatos mosollyal sietett le a m�sodik emeleti l�pcs�n. �ppen szembetal�lkozott Lupinnal, aki vid�man r�k�sz�nt, hogy j� reggelt. Piton v�laszul nem bel�k�t�tt, vagy meg�tkozta, ahogy �ltal�ban �sszer�gj�k a port; hanem vid�man visszabiccentett a f�rfinak, azt�n folytatta �tj�t lefel�. Lupin egy pillanatra megdermedt, �s a mosollyal k�zd�, t�volod� Piton ut�n b�mult. Nem �rtette, hogy mi�rt nem kezdett g�nyol�dni vele a f�rfi. Akkor d�bbent r�, hogy Pitonnak egy�bk�nt az els� emeleten van a h�l�szob�ja… Remus halv�nyan elmosolyodott, azt�n megfordult, �s lassan visszaereszkedett a l�pcs�n. Ezek szerint Hermion�nak nincs sz�ks�ge �breszt�re… Piton el�sz�r vill�mgyorsan lezuhanyozott, azt�n n�h�ny percre a szob�j�ba sietett, �s ruh�t v�ltott. Ut�na lement a konyh�ba, ahol Draco �s Lupin �ld�g�lt. A mardek�ros fi� sz�tlanul �s s�padtan; m�g Remus felt�n�en j�kedv�en. Piton csak morgott egy „j� reggelt”-et, azt�n k�v�t t�lt�tt mag�nak. Hermione �ppen akkor l�pett be a helyis�gbe, amikor a f�rfi elk�sz�lt a saj�t adagj�val. El�z�kenyen elk�sz�tette a griffend�les csupacukor �s csupatej k�v�j�t is. Amikor a l�ny mosolyogva elvette a fel� ny�jtott b�gr�t, egy pillanatra �ssze�rt az ujjuk, �s tal�lkozott tekintet�k; Hermione elpirult. -Tess�k, Ms Granger – mondta Piton. Hangja nem volt sem g�nyos, sem k�z�ny�s, sem hideg. Egyszer�en �gy viselkedett, ahogy t�rsas�gban szokott. Hermione is �sszeszedte mag�t, �s biccentve elvette a tejesk�v�j�t. -K�sz�n�m, Piton professzor… - mosolygott maga el�. Draco s�padt arccal n�zte a viselked�s�ket, �s azonnal �tl�tta a helyzetet. -Au… Ezt nem mondj�tok komolyan? – k�rdezte led�bbenve, de halkan. Lupin csak bossz�san r�pillantott, hogy hallgasson. Draco beh�zta a nyak�t, �s elcsendesedett. Piton �s Hermione le�ltek az asztalhoz, ahol Remus vid�man kevergette tov�bb a saj�t k�v�j�t. Draco el�tt m�r csak egy �res poh�r �rv�lkodott. Hermione lassan elkortyolgatta a tejesk�v�j�t, k�zben Draco-t szeml�lte. Meg kellett hagyni, el�g borzalmasan n�zett ki a fi�. Malfoy zavartan n�zett maga el�, azt�n fel�llt, �s menni k�sz�lt. -H�… - n�zett ut�na a l�ny. Draco felkapta a fej�t, �s k�rd�n visszan�zett Grangerre. A k�t feln�tt is �rdekl�dve figyelte a griffend�lest. – Nem kell elrohannod, ha egy helyis�gben tart�zkodunk… - vont v�llat Hermione. Draco �let�ben el�sz�r megb�multa a s�rv�r� griffend�lest, azt�n n�m�n vissza�lt a hely�re. -K�sz. – s�hajtotta. Nem gondolta volna, hogy ez a sz� valaha elhagyja a sz�j�t. Hermione csak h�mm�g�tt egyet. Piton h�l�san a l�nyra n�zett, Lupin f�lrenyelte a k�v�j�t, �s k�h�gni kezdett. -Lupin, ne igy�l k�v�t; ha nem tudsz vele megbirk�zni… - mondta g�nyosan Piton, mire Draco elnevette mag�t. Hermione szeme szikr�kat sz�rt Malfoy mosoly�t�l, felhajtotta a marad�k k�v�j�t, azt�n az asztalra t�maszkodva a mardek�rosra n�zett. -Az�rt ne �rezd magad otthon! – n�zett r� legd�h�sebb pillant�s�val, mire Draco arc�r�l lehervadt minden mosoly. Lupin csak pislogott a l�ny kijelent�s�n, �s azon, ahogy megpr�b�lta megv�deni �t. Piton szeme elkerekedett Granger harcias �s �les pillant�s�t�l. Hermione kih�zta mag�t, �s griffend�lesk�nt felszegett fejjel t�vozott. Draco �rtetlen�l n�zett hol Pitonra, hol Lupinra – de a f�rfiak egy pillanatig nem tudtak megsz�lalni. V�g�l Remus t�rte meg a csendet. -K�l�n�s hat�ssal vagytok egym�sra… Ezt a pillant�st megirigyelhetn�d t�le… - mosolyodott el a f�rfi. -Fogd be… - morgott Piton, de l�tszott rajta, hogy tetszett neki a jelenet. Draco m�g mindig hallgatott, azt�n a keresztapj�hoz fordult. -Ti most… M�rmint te… meg Granger… - k�rdezte elhal� hangon. Sejtette, ha meger�s�t� v�laszt kap, egyszer�en lefordul a sz�kr�l, �s belehal a d�bbenetbe. -Te is fogd be… - mordult r� is hasonl�k�ppen Piton, ahogy volt koll�g�j�ra. Lupin csak mosolygott, �s megitta az utols� korty k�v�j�t. Draco nyelt egyet, azt�n fels�hajtott. Sejtette, hogy nagyon hossz� augusztus el� n�z. – Van n�h�ny h�zi szab�ly, amit be kell tartanod, ha maradni akarsz, Draco… - mondta h�v�sen Piton. Draco szeme felcsillant, �s �rdekl�dve n�zett a keresztapj�ra. – Az els� az, hogy nem k�rdezel �s mondasz ostobas�got… -Igen… - morgott a mardek�ros. Sejtette, hogy Pitonb�l semmit sem fog tudni kih�zni, ha Grangerr�l lenne sz�… Ez sz�rny�… -A m�sodik, hogy Ms Granger-t megpr�b�lod elker�lni a h�zban, ak�rmit is mondott. Menek�ln�d term�szetesen nem kell el�le, de ne feledd: neki van p�lc�ja, m�g neked nincs. �s ez a ny�r v�g�ig �gy is marad… Ha felideges�ted, �s ront�st k�ld r�d, akkor nem tudsz v�dekezni, �s �n nem fogok igazs�got tenni k�ztetek… �n dolgozni j�ttem, nem b�r�skodni… Ha Ms Granger meg�tkoz, magadra vess… -�rtem… - Draco m�r l�tta maga el�tt k�nkeserves hal�l�t… Granger biztosan froclizni fogja… �s neki m�g egy nyavaly�s k�lcs�np�lc�ja sincs… -A harmadik szab�ly, hogy a laborba nem l�phetsz be! Sem nappal, sem �jjel, semmikor. A labor tiltott ter�let, ak�rcsak a m�sodik emelet. Semmi keresnival�d ott… -De ott csak h�l�szob�k vannak… - n�zett �rtetlen�l Lupin a m�sik feln�ttre. -Pontosan. Min�l t�volabb maradsz Grangert�l, ann�l tov�bb maradsz eg�szben, Draco… - mondta h�v�sen Piton. Lupin szem�ben vid�m szikr�k pattogtak. Lassan megkedvelte a mardek�ros h�zvezet�t, ami�rt vigy�zni pr�b�lt Hermione lelki nyugalm�ra… - �rtetted? -Igen. – s�hajtott Malfoy. – Nem piszk�lom Grangert, nem bosszantom Grangert. Nem megyek a laborba, elker�l�m Grangert. Nem zavarom a munk�d, nem vit�zom Grangerrel… - morogta bossz�san a mardek�ros. Lupin csak mosolygott, Piton viszont el�gedetten b�lintott. -Van k�rd�sed? – k�rdezte Piton, mikor Draco szem�be n�zett. -Ezzel megszegem az els� h�zszab�lyt… - grimaszolt Malfoy. Piton fels�hajtott, azt�n intett. -K�rdezz. -Mi az �rd�g t�rt�nt Grangerrel, hogy m�g te is �gy vigy�zol r�? – k�rdezte halkan Draco. Piton szeme egy pillanatra elk�d�s�lt, azt�n hidegen a keresztfi�ra n�zett. -Maradjunk annyiban Draco, hogy � nem �szta meg annyival az ap�ddal val� tal�lkoz�st, mint te… �s ezzel z�rjuk is le a t�m�t… Ha Lupin professzor, vagy McGalagony professzor, vagy b�rki rendtag utas�t valamire, akkor te marad�ktalanul �s hib�tlanul teljes�ted az utas�t�sukat, �rtetted? Nem lehetek mindig melletted; de elv�rom, minden este sz�gyentelen�l n�zhessek t�k�rbe, nem megb�nva azt, hogy megmentettelek. – hangja h�v�sen csengett, azt�n fel�llt, �s mosolyogva a konyhaajt� fel� indult. Elv�gre Hermione m�r biztosan a laborban dolgozik… � sem akart tov�bb t�vol maradni a teend�kt�l, �s a l�nyt�l… Miut�n Piton elhagyta a helyis�get, Draco a szem�t forgatta. Lupin csak mosolyogva n�zett a kicser�lt Piton ut�n. -Most csak �n l�tom �gy, hogy ezek egym�sba habarodtak; vagy ez t�nyleg megt�rt�nt? – k�rdezte halkan Lupint�l a mardek�ros. A f�rfi csak nevetett. -J�l l�tod, Draco. De ne bosszantsd �ket, ha j�t akarsz… Ha l�tsz valamit, ami nem tartozik r�d; akkor nem l�tsz semmit. Ha hallasz valamit, amit nem a te f�lednek sz�ntak; akkor nem hallasz semmit… Ha megfogadod a keresztap�d tan�csait, nem lesznek gondjaid, hidd el… -Mi�ta tart ez a… - intett fej�vel abba az ir�nyba, amerre Piton t�vozott. Malfoy egyszer�en nem tal�lta a szavakat, ami Piton �s Hermione kapcsolat�t szabatosan kifejezhetn�. -Nem r�g�ta, de ez nem tartozik r�nk. Ne is k�rdezz t�bbet… Hermione nagy traum�n ment kereszt�l, �s Perselusnak is neh�z napok vannak a h�ta m�g�tt… Nem k�nny� nekik. L�gy t�relmes, �s toler�ns… Draco csak grimaszolva b�lintott egyet. Piton a lelk�re k�t�tte, hogy j�l kell viselkednie, �s mindenki utas�t�s�ra ugrania kell. R�ad�sul Granger m�g a keresztapja szeret�je lett… Hihetetlen ny�r… Ezt nem tudta elhinni. Ilyen nem t�rt�nhet vele… Kez�t az �lla al� tette, majd felszisszent. Megint bel�has�tott a f�jdalom az �llkapcs�ba, megrohant�k az eml�kei. Apja biztosan meg�r�lt… �t sosem szokta b�ntani… Viszont k�t napja kis h�j�n meg�lte. Megr�zk�dott. Nem akart r�gondolni, ink�bb Lupint kezdte n�zni. -Gyere, megmutatom a h�zat… - intett neki a f�rfi. Hermione m�r nagyban dolgozott a laborban, mikor Piton bel�pett a helyis�gbe. A l�ny elmosolyodott, a f�rfi vissza. Granger mell� l�pett, �s megszeml�lte, hogy min dolgozik. Nagyon �gyes volt a griffend�les – ak�rmilyen neh�z f�zetet gond n�lk�l elk�sz�tett. A csontn�veszt� b�jital, amin �gyk�d�tt, m�r vid�man rotyogott az �stben. -�gyes vagy… - mondta mosolyogva a f�rfi, azt�n kiv�lasztott egy m�sik f�zetet a list�r�l, �s neki�llt az elk�sz�t�s�nek. Hermione ragyogott a dics�rett�l. Sosem esett neki ilyen j�l egyetlen tan�ri sz� sem. R�ad�sul Piton nem kivette a kez�b�l az ir�ny�t�st, hanem m�s b�jital elk�sz�t�s�be fogott. Vagy egy �r�n kereszt�l csendesen, meghitten dolgoztak, mire Piton ism�t feln�zett, �s a l�nyt kezdte kutatni. -Hova lett a karossz�kem? – k�rdezte vid�man �rdekl�dve. -�����mmm – vakarta meg a homlok�t mosolyogva Hermione. -Tudom, hogy tudod… Mondd meg! – r�ncolta �ssze homlok�t a f�rfi. -H�t… Tudod, m�g sosem k�sz�tettem m�rget… �s valamin ki kellett pr�b�lnom az elporlaszt�t… - mosolygott neg�desen a l�ny, mire Piton szeme elkerekedett, �s arca els�padt. -Te r�dobt�l egy adag elporlaszt� savat a karossz�kemre? – csattant fel, azt�n Granger �rtetlen tekintet�t l�tva, elhallgatott. -K�v�ncsi voltam. – vont v�llat a l�ny. – �s k�l�nben is, ronda volt az a sz�k… Erre Piton csak bossz�san horkantott egyet, azt�n elfordult. Hermione egy ideig a h�t�t vizslatta, de nem l�tta arc�t. Piton boldogan mosolygott az �stj�be. Granger a t�k�letes n� a sz�m�ra. M�g az elporlaszt�t is el tudja k�sz�teni…