Silverspirit oldala

Majdnem k�t h�ttel a k�z�s munk�juk megkezd�se �ta Piton el�sz�r nem tal�lkozott a konyh�ban Grangerrel, a megszokott reggeli ideje alatt. Kicsit furcs�llotta, a l�nyt ugyanis el�g rendszeresnek tal�lta ahhoz, hogy hirtelen megv�ltoztassa reggeli rutinj�t. Megitta a szok�sos k�v�j�t, majd a labor fel� vette az ir�nyt. Granger s�padtan a f�rd�b�l ker�lt el�. -Minden rendben van? – n�zett v�gig a reszket� l�nyon. – K�s�rtetet l�tott? -Ne is foglalkozzon velem… - mordult fel Hermione, azt�n otthagyta a f�rfit. Piton csak lesett a menek�l� l�ny ut�n. Hermione felrohant a l�pcs�n, �s bev�gta maga m�g�tt a szob�ja ajtaj�t. Piton grimaszolva ut�na indult. -Akkor nem foglalkozom mag�val, ahogy �hajtja. Csak tudatom, hogy mag�ra hagyom d�lel�ttre. Vennem kell az Abszol �ton n�h�ny alapanyagot, �s amennyiben nem tart velem, egyed�l marad… - mondta Piton g�nyosan a l�ny szobaajtaj�nak. -Menjen nyugodtan! – ki�ltott ki neki Hermione. Idegesen j�rk�lt fel �s al�. Piton csak mordult egyet, azt�n mag�ra hagyta a l�nyt az emeleten. Hermione n�h�ny pillanatig nem tudta, mit�v� legyen; majd mag�hoz vette a b�jitalos k�nyveit �s jegyzeteit, �s lement a laborba. Ki fogja der�teni, hogy most val�j�ban terhes-e, vagy csak k�sik a menzesze… Valami baj van… Ennyit nem szokott k�sni… Akkor biztosan terhes… Malfoy… �tkozott, szem�t, mocskos Malfoy… Vagy Piton? Ez nem lehet… Ezt ki kell der�tenie… Vadul keresg�lt a k�nyveiben, �s tal�lt is egy tesztet, ami meg�llap�tja, hogy terhes-e. Csakhogy annak h�rom �ra volt az elk�sz�t�si ideje… Viszont tal�lt egy magzatelhajt� b�jitalt, amit egy �ra alatt ki tudna keverni… Egy ideig t�pel�d�tt, azt�n neki�llt mindk�t f�zetnek. Egyel�re nem tudta eld�nteni, hogy ki tudja-e b�rni a h�rom�r�s f�z�csk�z�st, ha egy �ra alatt kider�theti egy m�sik tinkt�r�val, hogy terhes-e. Az els� �ra hamar eltelt, a magzatelhajt� t�nyleg k�nnyed�n elk�sz�lt. Furcsa m�don csupa hallucinog�n �s enyh�n m�rgez� anyagb�l �llt. K�tkedve �llt el�tte, azt�n folytatta a m�sik b�jital elk�sz�t�s�t. Az azonban neh�znek �s sokkal bonyolultabbnak bizonyult. Remegett a keze, �s valahol az �r�let hat�r�n j�rt. Alig l�tott �t a k�nnyein. Nem akart terhes lenni Malfoyt�l… M�r olyan sz�pen alakultak a napjai… M�r kezdte elfelejteni a t�rt�nteket… Piton �s a t�bbiek lassan visszaadt�k az �letkedv�t. F�k�nt Piton… M�g akkor is, ha n�ha gonoszkodott vele… M�g akkor is, ha n�ha �sszesz�lalkoztak. Hirtelen v�szterhes �rnyak kezdtek gy�lekezni a feje f�l�tt. Nem akarta, hogy enn�l jobban megv�ltozzon az �lete… Viszont, m�sfel�l nem akart nem eml�kezni a hetekkel t�rt�nt esem�nyekre. Nem akarta feladni az elveit. Mi lesz, ha kider�l, hogy terhes? Akkor mihez kezd majd? Kiborulva lesodorta a munkapadon felhalmozott dolgokat, amelyek a tesztf�zet elk�sz�t�s�hez kellettek volna; �s zokogva kim�rt egy adagot a magzatelhajt�-f�zetb�l. �sszeszedte a b�tors�g�t, azt�n egy hajt�ssal megitta. Tudta, hogy felel�tlen�l cselekszik; de �gy �rezte, nem volt m�s v�laszt�sa. Sz�d�lten kapaszkodott meg a munkapad sz�l�ben, majd ez sem seg�tett, �s a f�ldre �jult. Piton szerencs�sen elker�lte a d�li t�meget az Abszol �ton, �gy viszonylag gyorsan meg tudott fordulni. Mire haza�rt, elege lett a var�zsl�k �s boszork�nyok ostoba pillant�saib�l, amelyek a m�gikus bev�s�rl�sa alatt k�s�rt�k. Megnyugodva szapor�zta a l�pteit a laborba, hogy gondosan mindent elpakolhasson a d�lut�ni k�s�rlethez – �m hatalmas felfordul�s t�rult szeme el�. Alapanyagok a f�ld�n, valami f�lk�sz l�tty kiborulva… Hermione pedig rajtuk… A laborban fojtogat� belladonna �s bel�ndek illat terjengett. A f�rfi egy pillanatig csak b�mult maga el�, azt�n felkapta a l�nyt, �s a tiszt�ra csupasz�tott munkapadra tette. Hermione csak k�bultan k�h�g�tt, �s v�r sz�k�tt fel a tork�n. Pitonnak kellett n�h�ny perc, mire �sszeszedte mag�t annyira, hogy k�r�ln�zzen, �s megpr�b�lja kital�lni, mivel m�rgezte meg mag�t Granger. Nem kellett sok�ig keresg�lnie, minden v�laszt megtal�lt a m�sik asztalon fekv� k�nyvekben. Szitkoz�dva rugdalt f�lre n�h�ny f�ld�n lev� belladonna-k�teget, azt�n gyorsan ellenszert k�sz�tett a m�rgez�s ellen. Ostoba l�ny… Ostoba k�nyvek… Ostoba Piton… Mi�rt nem j�tt�l r�, mi baja van??? Percek alatt k�sz�tett egy er�s m�regtelen�t� f�zetet, amit k�ny�rtelen�l led�nt�tt az �jult l�ny tork�n. Az sem zavarta, hogy Hermione nem tudta el�g gyorsan nyelni, �s szinte belefulladt. Amint mag�hoz t�r, �gyis meg�li… N�h�ny perc m�lva a l�ny r�vetegen kinyitotta a szem�t, �s k�b�n a f�rfira n�zett. Piton szeme d�h�sen megvillant, azt�n megragadta a l�ny v�ll�t, �s fel�ltette a hal�ls�padt griffend�lest a munkapadon. -M�gis mit k�pzelt? Meg akart halni? Egy ekkora adag f�l �r�n bel�l meg�ll�totta volna a sz�v�t, Granger! Ha nem �rkezem id�ben, m�r halott lenne! Mi�rt nem b�rt v�rni m�g egy f�l napot, am�g vissza nem �rek? El is felejtettem, hogy maga a szab�lyok felett �ll, �s mag�ra nem vonatkoznak az adagol�si t�rv�nyek! Hogy gondolta ezt, �gy �ltal�ban? – �v�lt�tt a l�nyra. Hermione csak sz�delgett az asztalon, azt�n hangos zokog�sba t�rt ki. – Meg akarta m�rgezni mag�t? Sz�vesen seg�tek, ha meg akar halni… Meg is fojthatn�m! Sz�vem szerint meg is tenn�m… - kiab�lt Piton, azt�n ler�ntotta a l�nyt a munkapadr�l, �s talpra �ll�totta. – Nem hat meg a gyerekes b�g�s�vel! Takarodjon a szemem el�l! – azzal �tcib�lta a f�ld�n felgy�lemlett szem�ten, �s kidobta a laborb�l, majd bev�gta Hermione orra el�tt az ajt�t. Egyszer�bb volt megszabadulni t�le, mint val�ban meg�lni… Hermione sz�delegve t�maszkodott meg a folyos�n az ajt�f�lf�ban, azt�n lassan zokogva elimbolygott a f�rd�szob�ig. Szerencs�re Lupin �ppen nem tart�zkodott a h�zban, �gy nem kellett magyar�zkodniuk a kiab�l�s miatt. Vagy f�l �r�n kereszt�l v�rt h�nyt, azt�n kicsit jobban lett, �s megf�rd�tt. A k�dban tov�bbitatta az egereket. Rem�lte, hogy belefullad a f�rd�viz�be; �s akkor soha t�bb� nem kell Piton szeme el� ker�lnie. M�g sosem �v�lt�tt vele �gy a f�rfi… Amint kicsit belegondolt a t�rt�ntekbe, igazat kellett hagynia a f�rfinak… Ak�r meg is halhatott volna… Ett�l csak m�g rosszabbul �rezte mag�t. M�r megint Pitonnak kellett megmentenie… Ezek ut�n t�nyleg jobb lenne azon nyomban a f�ld al� s�llyedni, �s soha el� sem ker�lni… Ha legal�bb azt tudn�, hogy siker�lt-e… R�mes sz�j�zzel k�h�g�tt fel egy �jabb kis adag v�rt. Elmasz�lta a k�nnyeit, majd a k�d v�zbe mer�lt. Egyszer�en hagyta, hogy eltakarj�k a habhegyek. Ahogy bent tartotta a t�dej�ben a leveg�t, �s r�snyire nyitotta a szem�t; m�s szemsz�gb�l pr�b�lta vizsg�lni a dolgokat. A v�r dobolt a f�l�ben, szinte fulladozott, ez�rt k�nytelen volt a felsz�nre bukkanni. Vett egy m�ly leveg�t, azt�n visszahanyatlott a v�z al�. R�m�lom az �lete. Piton biztosan gy�l�li, ami�rt folyton ki kell r�ngatnia �t valami bajb�l… El kellett ismernie mag�ban, hogy � sem kedveln� mag�t t�ls�gosan, ha folyton ostobas�gokat m�velne… Ez a magzatelhajt�s t�nyleg zs�kutca volt… De akkor mi legyen a k�vetkez� l�p�s? Elv�gre a probl�ma m�g nincs megoldva… M�g mindig val�sz�n�, hogy terhes… Erre a t�nyre megint fuldokolva l�kte mag�t a leveg�re. A k�nnyeivel hadakozva temette kezeibe az arc�t. Kopog�st hallott, �gy visszatartotta a l�legzet�t. Tal�n akkor Piton elmegy az ajt� el�l – �s nem folytatja a m�dszeres k�nz�s�t. Igyekezett olyan kicsire �sszeh�zni mag�t, amilyen kicsire csak tudta. -Granger, ne gyerekeskedjen! Tudom, hogy bent van… - mordult fel a f�rfi odakintr�l. Mivel nem kapott enged�lyt, hogy bel�pjen, egyszer�en levar�zsolta a f�rd�szoba ajtaj�t a hely�r�l. Hermione csak megrettenve n�zte a f�rfit. Piton m�g mindig fesz�lt volt. Messzir�l ler�tt r�la. A l�ny sz�v� akarta tenni, hogy nem engedte meg, hogy bel�pjen a f�rd�be; azt�n m�gsem j�tt ki hang a tork�n. Ink�bb v�dekez�en felh�zta a l�bait, �s �sszeg�mb�ly�d�tt a k�dban. -Nem bocs�natot k�rni j�ttem. – jelentette ki a f�rfi egyszer�en. – A v�lem�nyem v�ltozatlan, hatalmas felel�tlens�g volt a maga r�sz�r�l, hogy ilyen ostoba k�s�rletbe fogott. Mag�t�l az�rt enn�l t�bbet v�rtam… - mondta halkan Piton. Nem akart jobban a l�nynak esni, de nem ker�lgethetik a gondjukat. Hermione csak lehajtott fejjel b�mult a f�rd�k�dban tornyosul� habokra. Nem akarta elhinni, hogy Piton m�g a f�rd�ben sem hagyta b�k�n. Lehet, hogy t�nyleg bele kellett volna fojtania mag�t a k�dba… Akkor megk�m�ln� mindkettej�ket ett�l a k�nos helyzett�l… -M�gis hogy gondolta, amit tett? Piton elment, akkor keverek egy gyors f�zetet, ami megoldja a gondomat? – k�rdezte a f�rfi g�nyosan. Ett�l Hermione csak m�g jobban megijedt, �s man� m�ret�re h�zta �ssze mag�t. – Ne hallgasson nagyokat, hanem v�laszoljon! – mondta neki kem�nyen Piton. A l�ny csak k�nnyes szemmel meredt maga el�, azt�n t�tov�n a f�rfira n�zett. Piton olyan ideges volt, hogy szinte felrobbant; egyel�re m�gsem kiab�lt vele. -�n… sajn�lom… - suttogta Hermione. Minden tagja hasogatott, f�leg a hasa �s a gyomra. Legsz�vesebben csak lefek�dt volna valahova, hogy jobban legyen. Mondjuk egy haszn�latban lev� vas�ti s�np�rra… B�r, neki amilyen szerencs�tlen sz�ri�ja van… Biztos, hogy csak valami ritk�n haszn�latos s�nekre fek�dt volna… Elh�zta a sz�j�t, �s megremegett. -Igen, �s? – k�rdezte fesz�lten Piton. – A l�nyeget akarom hallani! -A l�nyeget? – n�zett r� vissza remegve a l�ny. Sokkal jobb lett volna meghalni, mint most Piton kegyelm�re v�rni… -Igen. Magyar�zatot v�rok, de csak r�viden! – sziszegett a f�rfi. -P�nikba estem… -Azt gondoltam, tov�bb! -Mit tov�bb? Nem tudom, hogy mit akar hallani… - s�rta el mag�t Hermione. Annyira sz�gyellte mag�t, hogy az elmondhatatlanul nehezedett a sz�v�re. �gy gondolta, hogy nem �rdemli meg Piton kegyetlen t�r�d�s�t. Biztos olyanokat akar hallani t�le, hogy megb�nta, vagy soha t�bb� nem tesz ilyet… M�gsem tudott egy mondatot sem kiny�gni. Lehet, hogy m�g mindig terhes Malfoy-t�l… Ha �gy van, akkor m�g egyszer meg kell majd pr�b�lnia… Annyira gy�l�lte a sz�ke f�rfit, hogy az m�r f�jt neki. -Nem tudja, mit akarok hallani? – ki�ltott fel Piton. A f�rd�szoba hangosan visszhangzott, mire Granger m�g jobban remegni kezdett. A f�rfi egy nagy t�r�lk�z�t dobott a k�d mell�. – Kisz�ll�s. Ir�ny a nappaliba! – azzal elfordult, hogy a l�ny enn�l nagyobb sz�gyen�rzet n�lk�l ki merjen sz�llni a f�rd�k�db�l. Piton elhagyta a f�rd�szob�t, a l�ny remegve fels�hajtott, �s azonnal kiugrott a k�db�l. �gy megijedt a f�rfi parancsol� hangj�t�l, hogy maga k�r� csavarta a t�r�lk�z�t; �s vizesen- habosan Piton ut�n indult. Most a legkev�sb� sem zavarta, hogy v�zt�cs�kat hagy a l�bai nyom�n. Csak rem�lte, hogy a f�rfi nem fogja b�ntani… Piton szeme egy pillanatra elkerekedett, hogy a l�ny azonnal ut�na indult, �s nem t�r�lk�z�tt meg vagy �lt�z�tt fel. Azt�n ink�bb el� sem hozta, hogy m�sf�l percet m�g kib�rt volna Granger n�lk�l; nem akarta enn�l jobban ledorongolni a griffend�lest. Ahogy Hermione meg�llt egy sz�l t�r�lk�z�ben a nappali ajtaj�ban, vizes testtel �s hajjal; r�gt�n elment minden kedve a tov�bbi tort�r�t�l. Granger test�n sokkal lassabban gy�gyultak a Malfoy okozta sebek, mint azt gondolta volna… A l�b�n �ktelenked� hossz� �s m�ly karmol�s-nyomok v�r�sen futottak fel a t�r�lk�z�be rejtett combj�ig. A v�ll�s �s nyak�n ejtett harap�sok �s az �tkok sebei sem voltak t�l b�ztat�ak. Hermione, amint Piton v�gign�zett rajta, sz�gyenkezve a l�bujjait kezdte b�mulni, �gy lehajtotta a fej�t. Eg�sz test�ben remegett. Nem az f�jt neki, amit Piton a fej�hez v�gott; mert gyakorlatilag igaza volt… sokkal ink�bb az, hogy csal�dott benne. R�ad�sul most azzal is szembes�lt, hogy milyen borzalmasan n�z ki… �sszeszedte mag�t, nem s�rt. Nyelt egy nagyot, de nem mert k�zelebb l�pni a f�rfihoz. Volt k�z�tt�k vagy k�t m�ter t�vols�g, azt�n Piton m�g egy kicsit t�volabb is l�pett. Ink�bb elford�totta a tekintet�t, �s kib�mult az ablakon. Nem akart a reszket� l�nyra n�zni. Tudta, hogy el�gg� megijeszthette a szerencs�tlent, ez�rt az ablakhoz s�t�lt. -Maga szerint �n mi�rt vagyok itt? – k�rdezte Piton egy s�haj ut�n a l�nyt�l. Hermione meglep�d�tt a k�rd�sen, �s mivel nem is �rtette azt, csak t�tov�n pislogott, hallgatott. – Granger, mi most besz�lget�nk. �n k�rdezek, �s maga v�laszol… Sz�val? -Nem tudom… Tal�n az�rt, mert elrontottam a… - suttogta remegve a l�ny. Most m�r Malfoy szob�j�ba is visszak�v�nta mag�t. Nem akart Pitont�l m�g t�bb sz�beli s�relmet elszenvedni. Az sem f�jt volna jobban, ha Piton nekiesik, �s �tni-verni kezdi… A pokolban is sokkal jobban �rezte volna mag�t. -Nem, nem most! – v�gott k�zbe a f�rfi. – Akkor megfogalmazom �jra a k�rd�st… Vajon Minerva mi�rt hozott engem vissza ebbe a h�zba? Gondolkodjon egy kicsit… El�rulom a helyes v�laszt: maga miatt. -�n miattam? – n�zett fel k�rd�n a l�ny. -Bizony. Ezt veheti �gy, mintha �n lenn�k a garded�mja… El�g h�l�tlan feladat, nem mondom, de megteszi… Gondoltam, majd meglesz�nk valahogy, elv�gre, ha igyekszem egy kicsit, akkor nem vagyok teljesen ki�llhatatlan… �s �n igyekeztem, Granger! H�t mondja meg �szint�n, mi�rt akart nekem keresztbe tenni azzal, hogy megm�rgezi mag�t? -�n azt hittem, hogy csak megiszom, �s k�sz… - szipogta Hermione csendesen. -Persze! Mert a tiltott magzatelhajt�s egyik percr�l a m�sikra k�sz van! – ki�ltott fel Piton. – Ha nem tud valamit, akkor mi�rt nem k�rdez, Granger? Most mondja meg, olyannak ismer, aki nem seg�tene? -H�t… nem… -Akkor? Mire volt j� ez az �r�let? Granger, n�zzen r�m! Ut�lom a v�ratlan fordulatokat. Mondja, a h�tv�g�re is tervez valamit? – k�rdezte g�nyosan a f�rfi, mire Hermione csak remegve megint a f�ldet kezdte b�mulni. – J�l van, hagyjuk. – s�hajtott Piton. – Hogy �rzi mag�t? Hermione csak n�m�n n�zett maga el�, �s nem tudta, mit kellene felelnie. Piton k�zelebb l�pett hozz�, ami kiss� zavarta. Nem… nem kell agg�dnod… ha eddig nem b�ntott, tal�n ezut�n sem fog… - s�gta mag�nak. -Granger… �n k�rdezek, maga v�laszol… Hogy van? -H�t… -H�t? – n�zett r� k�rd�n a f�rfi f�l m�terr�l. Att�l f�lt, hogy a l�ny r�gt�n el�jul. S�padt volt, �s v�ltozatlanul remegett. – �lj�n le… -�n… �n… ink�bb nem… -Rosszul van? -Annyira nem… -Annyira nem? – k�rdezett vissza Piton �rtetlen�l. – Hol f�j? -Mindenhol… - suttogta Hermione halkan. Val�ban mindene sajgott, �s veszett�l f�jt. A feje, a gyomra, a hasa… Tal�n m�g a m�he is… A sebeire �s a z�z�d�saira igyekezett nem is gondolni. -Remek. – h�zta el a sz�j�t a f�rfi. – Menjen, pihenjen le… - utas�totta szel�den a l�nyt, Granger azonban nem mozdult. B�tortalanul Piton szem�be n�zett. – Igen? -Nem tud valamit, amivel gyorsan kider�thetn�m, hogy terhes vagyok-e? – k�rdezte halkan a f�rfit�l. Ha valaki f�l �ve azt mondja neki, hogy egyszer felteszi ezt a k�rd�st Pitonnak, kinevette volna az illet�t… Most viszont… Ez k�sz agyr�m… -V�rjon itt! – mondta a f�rfi, azt�n siet�sen t�vozott a nappalib�l. Alig p�r perc m�lva egy z�ld sz�n� folyad�kkal t�rt vissza, ami egy kis lombikban �llt. A m�sik kez�ben egy t�r volt. Hermione visszah�k�lve n�zett a f�rfira, mire Piton csak grimaszolt egyet. – Ny�jtsa a kez�t! Kell egy csepp friss v�re… A l�ny kiny�jtotta a reszket� jobb kez�t, amit a f�rfi egy piciny sz�r�ssal megsebzett. A t�r hegy�t a frissen el�serken� v�rbe m�rtotta, azt�n az �vegcs�be cseppentette. -Kell n�h�ny pillanat, de nem terhes. Megnyugodhat… Ha terhes lett volna, akkor most nem tudna meg�llni a l�b�n… - s�hajtott Piton. Az�rt biztos, ami biztos; mindkettej�k megnyugtat�s�ra elv�gezte a tesztet. A folyad�k z�ld maradt. Hermione nem volt terhes. – Megmondtam, nem terhes… - azzal h�tat ford�tott, �s az �r�asztalra tette a teszt felszerel�seit. Hermione semmit sem tudott kiny�gni, egyszer�en csak eleredtek a k�nnyei. Akkor a semmi�rt itta meg azt a borzalmas f�zetet? A semmi�rt m�rgezte volna meg mag�t? Ezek ut�n Piton m�g nagyobb vesztesnek fogja tartani… B�r, a t�rt�ntek t�kr�ben, ez maxim�lisan �rthet� is… Hogy lehetett ilyen ostoba? Majdnem meghalt a butas�ga miatt! Piton a kanap�hoz terelte a l�nyt, �s �vatosan le�ltette. Nem akarta vigasztalgatni, mert r�szben irt� d�h�s volt r�; m�sfel�l viszont kicsit � is fell�legzett… A lehet� legjobban t�rt�ntek a dolgok… Granger nem terhes, �s �letben van… Enn�l t�bbet nem is akart egyel�re. El�vette a zseb�b�l a kis, f�jdalomcsillap�t�s ken�cs�st�gelyt, �s lecsavarta a tetej�t. El�sz�r az ujjaira kent egy kis adagot, azt�n belemassz�rozta Granger bok�j�ba. Hermione meghatottan pislogott �t a k�nnyein. -Meg sem �rdemlem, hogy ilyen j� hozz�m… �n meg… borzalmas vagyok… - szipogta. Piton, aki mellette �lt, �s az �l�ben tartotta a l�ny f�j�s bok�j�t, fels�hajtott. -Val�ban borzalmas, Granger… - azzal tov�bb kenegette Hermione sebes t�rdeit, majd �vatosan v�gigh�zta ken�cs�s ujjait a combj�n is, ahol a karmol�s-nyomok �gtek. Granger egy pillanatra megijedt a f�rfi �rint�s�t�l, azt�n m�gsem sz�lalt meg, csak l�legzetvisszafojtva behunyta a szem�t. Amikor Piton �szrevette, hogy enged�ly n�lk�l j�r Granger combj�n, azonnal elr�ntotta a kez�t, majd a l�nyra mordult. – Granger, ha nem akarja, hogy meg�rintsem, akkor legyen kedves t�j�koztatni! Hermione csak �sszerezzent a f�rfi hangosabb mondat�t�l, azt�n �rthetetlen�l motyogott valamit. Mikor v�laszul csak Piton egy �jabb d�h�s pillant�s�t kapta, megism�telte a mondat�t. -Nem zavar, ha nem a combomhoz �r… - remegett a f�rfi �l�ben a l�ba. Imm�r �rthet� szavait Piton egy b�lint�ssal nyugt�zta, azzal fel�llt, �s l�ny h�ta m�g� �lt. -El�re sz�lok, hogy most a h�t�t �s v�ll�t is be fogom kenni… - morgott halkan a f�rfi. -K�sz�n�m… - suttogta Hermione, �s lassan kih�zta a vizes haj�t a h�t�b�l. Piton kiss� felemelte a l�ny jobb karj�t, �s megtorn�ztatta. -Hogy van a v�lla? F�j m�g? -Nem… M�r csak a bord�im f�jnak… �s n�ha a bok�m… Meg a tenyerem… De ezeket kib�rom… - gondolta v�gig Hermi. Lassan felengedett, ahogy Piton a v�ll�ba massz�rozta a levendula illat� ken�cs�t. -Mi f�j legjobban? -Hogy szerencs�tlen vagyok… - grimaszolt a l�ny, mire a h�ta m�g�tt a f�rfi is mosolyra h�zta a sz�j�t. -�rtem. �s ha a testr�szeit veszi figyelembe? -Nem is tudom… Tal�n a bord�im… -�s az �gy�ka? – k�rdezte Piton a lehet� legegyszer�bben. Sejtette, hogy a griffend�les legsz�vesebben felpattanna, �s kimenek�lne a v�laszol�s helyett, �m er�sen tartotta a l�nyt, nehogy megsz�khessen. – �rez valami szokatlant? �get�, viszket� �rz�st, vagy hasonl�t? Hermione n�m�n r�zta meg a fej�t, �s igyekezett nem elv�r�s�dni vagy f�lre�rthet�en megnyikkanni Piton zavarba ejt� k�rd�seit�l. Nem akarta kimutatni, hogy milyen k�nosan �rzi mag�t. -Mennyit k�sett a menzesze? A l�ny szeme val�s�ggal �gni kezdett. Az el�z� k�rd�sek �ta nem mert pislogni, �s most m�g ez is… Mennyit is k�sett… T�z napot, vagy tizenegyet? -T�z napot… vagy egy kicsit t�bbet… - felelt v�g�l halkan Hermione. – De nem k�rdezgetne valami m�sr�l… Ez egy kicsit bizarr… -Nekem is bizarr, elhiheti, de k�tlem, hogy McGalagony vagy Lupin hasonl� k�rd�seire sz�vesebben v�laszolgatna… - morgott Piton. Hermione elh�zta a sz�j�t… Megint igaza volt a f�rfinak… McGalagony-nak megv�laszolni ugyanezeket a k�rd�seket m�g rosszabb lett volna… -A menzesze val�sz�n�leg a megr�zk�dtat�s miatt k�sik, amin �tesett. – s�hajtott Piton. – Ne agg�djon, hamarosan biztosan meg fog j�nni… - azzal befejezte a l�ny h�t�nak �s nyak�nak beken�s�t. S�haj�t�l Hermione megborzongott. – Most v�gezt�nk. -H�la az �gnek… - szusszant fel a l�ny. -Csak ne �r�lj�n! Felmegy a szob�j�ba, fel�lt�zik; azt�n visszaj�n, �s megmutatja a bord�it is! – utas�totta ellenkez�st nem t�r� hangon a f�rfi. Hermione rem�nytelen�l fels�hajtott, azt�n fel�llt, �s kimenek�lt az ajt�n.