Silverspirit oldala

Hermione hajnalban egy �jabb r�m�lomb�l riadt fel. Egy pillanatig nem tudta, hol van, �s hogyan ker�lt oda – csak �lt az �gyon, a nappali k�zep�n �s zih�lt. Lassan tudatosult benne a val�s�g, hogy Piton szuszog mellette, �s biztons�gban van. Malfoy nem tal�l ide… F�radtan hanyatlott vissza a p�rn�ira. Biztons�gban van… Egyre ism�telgette mag�ban, hogy minden rendben, m�gsem tudott megnyugodni. Noha nem is remegett, vagy forgol�dott az �gyon, Piton meg�bredt �s a l�ny fel� fordult. -Minden rendben? – k�rdezte rekedtes, �lmos hangj�n. Hermione akaratlanul is belemosolygott a s�t�ts�gbe. Milyen kellemes hangja van, ha fel�bresztik az �jszaka k�zep�n… -Persze… Aludjon csak… - s�hajtotta, azt�n elfordult, hogy h�ttal fek�dj�n a f�rfinak. Nem akarta, hogy Piton feleslegesen virrasszon mellette. A f�rfi elh�zta a sz�j�t, azt�n h�tulr�l �t�lelte a griffend�lest. Karj�t �vatosan a l�ny derek�ra helyezte, hogy az �rezze, val�ban biztons�gban van. Hermione nem tiltakozott, hanem ink�bb megfogta a f�rfi kez�t, hogy er�sebben szor�tsa �t. Piton �rthetetlen�l mormogott m�g valamit, azt�n visszaaludt. Hermione csak mosolygott, �s �r�lt, hogy nem �rtette a f�rfi szavait. Az �tkok tal�n nem hatnak, ha nem �rti az �ldozat… Tal�n f�l �r�n kereszt�l fek�dt �bren Piton karjaiban, mire � is visszatal�lt az �lmok birodalm�ba. M�r felkelt a nap, mikor Piton meg�bredt. Egy kicsi, t�r�keny test fek�dt a karjaiban. Angyal… H�t visszaj�tt hozz�… Milyen j�l esett a lelk�nek, ahogy a l�ny a mellkas�hoz simult… Majd � v�delmezi… T�l id�n �s t�ren… Azt�n kinyitotta a szem�t, �s �szrevette, hogy nem Angyal, hanem Granger simult hozz�. Egyenletesen szuszogott, zabol�tlan haja szinte mindent bebor�tott. Piton elh�zta a sz�j�t, majd visszahunyta a szem�t. Nem tudta eld�nteni, hogy a titanisz j�tszik-e vele, vagy csup�n � j�tszik saj�t mag�val… Angyal nem j�tt vissza. Az �br�ndok nem val�sak… Viszont a karjaiban mocorg� Granger igencsak val�s… Hermione r�snyire kinyitotta a sz�j�t, �s azon kereszt�l vette a leveg�t. Kez�vel er�sen a f�rfi derek�ba kapaszkodott, feje Piton v�ll�n nyugodott. Amikor a tan�r �vatosan kisim�totta a l�ny tincseit a nyak�b�l, hogy legal�bb azok ne csiklandozz�k; Hermione halkan felny�g�tt, �s elfordult. �rtatlanul aludt tov�bb. Piton vill�mgyorsan kicsusszant az �gyb�l, �s halk fut�l�p�sben elhagyta a nappalit. �rezte, hogy az eminens vesz�lyt jelent a nemr�g visszakapott nyugalm�ra n�zve… Egyenesen a f�rd�be tartott, �m a folyos�n egy �rtetlen tekintet� Lupinba botlott. -Ne k�rdezz semmit! – morrant r� Piton, mikor a volt �vfolyamt�rsa v�gigp�szt�zta a gy�r�tt f�rfit. El�z� napi �lt�z�k, tal�r sehol, �vatos ajt�csuk�s… Lupin hamisan elmosolyodott, mire Piton r�f�rmedt. – �s lehet�leg ne is gondolj semmire! – azzal otthagyta az �sz�l� haj� f�rfit. -McGalagony f�l �r�ja elment, csak d�lut�n t�r vissza… F�zzek egy k�v�t, Perselus? – n�zett az elrobog�, tal�rtalan s�t�t alakra Lupin j�kedv�en. Piton v�laszra sem m�ltatta, csak bemenek�lt a f�rd�szob�ba. A t�k�rk�pe megb�v�lten vigyorgott r�, noha � v�dl� tekintettel meredt a fel�letre. K�t reggel, k�t lebuk�s… Granger nagyon vesz�lyes… Jobb lenne min�l t�volabb maradnia t�le… Persze, mindkettej�k �rdek�ben… �t nem szeretik, Grangert egyel�re m�g igen… Alig negyed �ra m�lva Piton, frissen �s �t�lt�zve bel�pett a konyh�ba, ahol Lupin vid�man tett le m�g egy teli b�gr�t az asztalra. -Lehet�leg egy sz�t se sz�lj, Lupin… - morgott Piton, azt�n s�hajtva le�lt az asztal t�ls� v�g�be. Lupin csak mosolygott �s biccentett. Hagyta, hogy Piton sz� n�lk�l megigya a k�v�j�t, �s a gondolataiba mer�lj�n. N�h�ny perc ut�n a s�t�t haj� f�rfi letette az �res �s kih�lt cs�sz�j�t, majd mor�zusan az ellens�g�re n�zett. – Nem t�rt�nt semmi… -Tudom, Perselus. – biccentett Remus. Sosem felt�telezett volna hasonl�t Pitonr�l. -Egyszer�en csak nem tudott egyed�l elaludni… - morgott a b�jitalok mestere. – Mi�rt nem mer bemenni a szob�j�ba? Te v�gig itt volt�l… Mi van a szob�j�ban? -Semmi szokatlan… �gy, szekr�nyek, k�rpit, k�pek a falon… Mint egy szob�ban… - n�zett r� k�v�ncsian Lupin. -Mumus? – k�rdezte Piton �rtetlen�l. -Szerinted Hermione nem tudna elb�nni egy mumussal, ha az megb�jt volna valahol? – k�rdezett vissza a volt griffend�les. – De megnyugtatlak, nincs mumus a szob�ban… �n magam n�ztem �t minden szekr�nyt… Megmutathatom, ha az megfelel… - vont v�llat Lupin. Piton r�gt�n talpra ugrott. -Helyes! Mutasd meg a szob�j�t! – biccentett. K�nyelmetlen volt neki, hogy Granger m�r m�sodszor vagy harmadszor, vagy ki tudja h�nyadszor menek�lt hozz� �jjel. Persze, m�sfel�l ez nagyon j�l esett Pitonnak, elv�gre ez azt jelentette, hogy a l�ny b�zik benne… Viszont m�gsem t�lthetnek egy�tt minden �jszak�t… Ez el�bb-ut�bb szemet sz�rna valakinek, akinek hi�ba is bizonygatn� �rtatlans�gukat… Lupin megitta a marad�k k�v�j�t, azt�n fel�llt, �s mutatta az utat a m�sodik emeletre, a l�ny h�l�szob�ja fel�. Meglepet�s�kre az ajt� t�rva-nyitva �llt, �s Hermione megrettenve meredt be a szob�ba. A szob�ban klasszicista b�torok, �s ismer�s, kem�ny, k�zi sz�v�s� sz�nyeg volt. A napf�ny be�radt a k�t ablakon. Hermione remeg� k�zzel kapkodott �ssze n�h�ny cuccot, azt�n szinte kimenek�lt az ajt�n. Vagyis csak menek�lt volna, mivel Piton �s Lupin a k�sz�b�n �lltak. A l�nyban benn maradt a sz�, k�ptelen volt b�rmit kiny�gni. Piton el�z�kenyen kiengedte, �s hagyta, hogy Granger messzire szaladjon – bizony�ra a f�rd�ig… Lupin csak figyelte a m�sik f�rfi lovagiass�g�t. -Malfoy szob�ja is hasonl�an volt berendezve… - dohogott Piton, �s legsz�vesebben beler�gott volna valamibe. – Ugyanilyen �tkozott sz�nyege van… - n�zett k�r�l a f�rfi, mire Lupin is fels�hajtott. -�rtem… Ez sok mindent megmagyar�z… - b�lintott Remus, azt�n sarkon fordult, �s elindult a folyos�n. – Gyere, keres�nk neki egy m�sik szob�t! – sz�lt Pitonnak, aki d�h�sen k�vette �t. �ppen �tkozta Malfoyt, ami�rt ilyen mocskos helyzetbe hozta Grangert; �s �tkozta mag�t, ami�rt � sem figyelt oda el�gg�. �rthetetlen�l mormogott, azt�n Lupin v�ll�ba �tk�z�tt, aki v�ratlanul meg�llt egy ajt� el�tt. Egy p�lcasuhint�ssal kinyitotta, �s egy alig 15 n�gyzetm�teres kis, poros helyis�g k�sz�b�n tal�lt�k magukat. -Nem t�l nagy, de tal�n megteszi… - mondta halkan Remus. Piton k�r�ln�zett. A terem val�sz�n�leg budo�rk�nt szolg�lt r�gen, mert csak szekr�nyek voltak benne, �s egy nagy t�k�r. Egyetlen, hatalmas ablaka volt, ami nyugatra n�zett. -Granger boldog lesz. Megint takar�that… - b�lintott beleegyez�en Piton. -Vele akarod kitakar�tatni? – k�rdezte elk�pedve Lupin. -Kivel m�ssal? Neki kell a szoba… �r�lni fog, elhiheted… - vont v�llat Piton k�z�ny�sen. –�n nem fogok b�tort tologatni, az biztos… - azzal egyszer�en otthagyta Remust. Hermione, amikor megtudta, hogy �j szob�t kap, szinte repesett az �r�mt�l. Annak m�g jobban �r�lt, hogy � maga takar�thatja ki. Lupin k�szs�gesen seg�tett neki, miut�n beledikt�lta a l�nyba a reggelit. El�sz�r portalan�tottak, azt�n elt�ntettek k�t szekr�nyt. Hermione a legszebbet, a rokok� st�lus�t hagyatta a szob�ban. A jobb oldali falra reptette, mell� egy hasonl� k�nyvespolcot ig�zett. Lupin egy k�nyelmes �gyat b�v�lt a t�ls� oldalra, azt�n egy n�ies �r�asztalt az ablak el�. Hermione megpucolta az ablakot az el�z� napi var�zslattal, �s csak figyelte, hogy dolgozik helyette egy l�thatatlan k�z. Ut�na f�gg�nyt var�zsolt a ragyog� ablakra. Lupin aranysz�n�re festette a falakat, de azt�n Hermione �sszevont szem�ld�ke l�tt�n, felnevetett. -J�l van… Akkor milyen sz�n� legyen? – k�rdezte kedvesen a l�nyt�l. -Ink�bb valamilyen nyugalmas z�ld… - mosolygott a griffend�les. Lupin b�lintott, azt�n egy szemvillan�s alatt k�z�p-z�ld sz�n�re b�jolta a falakat. Hermione �br�ndosan fedezte fel, hogy �gy m�r sokkal jobban hasonl�t Piton olasz nappalij�ra, mint el�tte. Nem tehetett r�la, ott val�ban biztons�gban �rezte m�g mag�t… -Akkor ezzel megvoln�nk… Alig k�t �ra alatt elk�sz�lt�nk… Tetszik? -Igen, nagyon… - n�zett k�r�l a l�ny alaposan. Tal�n lakberendez�nek kellene mennie… -Itt m�r nyugodtan fog aludni? – k�rdezte �vatosan Lupin. -Azt hiszem, igen… - b�lintott maga el� a l�ny. -Ha valami nem tetszik, sz�ljon… Piton professzor is biztosan meghallgatja, �s sz�vesen seg�t… McGalagony professzor �s �n is �llunk rendelkez�s�re, ha valamit elmondana. Ha besz�lgetni szeretne, vagy csak valami megijeszti… Sz�ljon… -Igen, k�sz�n�m… - s�hajtotta Hermione. -Rendben. – mosolyodott el Lupin. – Akkor most lemegy a nappaliba, �s felhozza a holmij�t… �n addig a r�gi szob�j�b�l �thozom a t�bbit… -J�… - b�lintott mosolyogva a l�ny, azt�n kiss� felszabadultan kil�pett az �j szob�j�b�l, �s a l�pcs� fel� indult. A nappaliban Piton dolgozott. Amikor Hermione meg�llt az ajt�ban, s�t�t tekintettel n�zett r�. -Igen? – k�rdezte a l�nyt�l. -Eln�z�st… Csak a cuccaim�rt j�ttem… Nem szeretn�m zavarni, csak elk�sz�lt a szob�m, �s… - Hermione arca enyh�n r�zs�s volt. Piton fel�llt az asztalt�l, �s k�zelebb l�pett a l�nyhoz. -Rem�lem tudja, hogy ha a Roxfortban lenn�nk, akkor s�lyos pontokat vonn�k le, ami�rt nem sz�lt, hogy m�rt nem hajland� bemenni a szob�j�ba. – mondta megrov�n a f�rfi, azt�n megfogta a l�ny k�nyves doboz�t, �s elindult az ajt� ir�ny�ba. Hermione csak pislogott maga el�, majd megfogta a ruh�kkal telipakolt t�sk�kat, �s a f�rfi ut�n sietett. -Na persze… K�l�n�s dolgok�rt is k�pes megb�ntetni, el is felejtettem… - morogta maga el� mosolyogva. Piton visszan�zett a v�lla f�l�tt, amint a l�pcs�n haladt a m�sodik emelet fel�. -Hallottam, Granger… Ne pimaszkodjon velem… -Vonjon le pontokat, uram… - mosolygott az orra alatt a l�ny. Piton ink�bb el�re n�zett, �s elengedte a f�le mellett Hermione v�lasz�t. Amikor betoppant a l�ny �j szob�j�ba, Lupin �ppen az �gyra halmozta Hermione egy�b cuccait. A fal sz�ne k�s�rtetiesen hasonl�tott a saj�t nappalij�nak sz�n�hez. Ahogy alaposabban k�r�ln�zett, a b�torok remek�l illettek a z�ld falhoz. Hermione kil�pett a f�rfi m�g�l, �s az �gyra pakolta a t�sk�it; majd Piton �rzelemmentes arc�ra n�zett. -�s itt t�bb id�t is ki fog b�rni, mint h�rom perc? – k�rdezte hidegen a f�rfi. Lupin csak mereven �llt meg a metsz� k�rd�s hallat�n. Hermione azonban elmosolyodott, �s hat�rozottan r�v�gta, hogy igen. – Nagyon helyes. – azzal Piton a l�ny kez�be nyomta a k�nyves dobozt, sarkon fordult �s t�vozott. Hermione vid�man rogyadozott a neh�z s�ly alatt, majd megt�ntorodva tette le maga mell�. -Felbosszantotta, igaz? – k�rdezte Lupin a fej�t cs�v�lva. – Pitonnal nem �rdemes ujjat h�zni, Hermione… -Szerintem �ppen vele �rdemes ujjat h�zni… -Akkor most m�r mindene megvan? – terelte m�sfel� a sz�t a f�rfi. – Semmi sem hi�nyzik? -H�t… Val�j�ban Cs�mp�s az Od�ban maradt, �s… Nagyon �r�ln�k, ha itt lenne; de nem tudom, hogy Piton professzor mit sz�lna hozz�… -Maga mondta, hogy Pitonnal �rdemes hadil�bon �llni… - mosolygott Lupin. – Eb�delj�nk, azt�n elmegyek a macsk�j��rt Arthur�khoz… Ketten eb�deltek, Piton nem dugta ki az orr�t a laborb�l. Eb�d ut�n Hermione m�g pakol�szott a szob�j�ban. Minden ruh�j�nak �s k�nyv�nek helyet keresett a szekr�nyben �s a polcon. A legfontosabbakat az �r�asztal�ra tette, azt�n r�vid ideig n�zegette arc�t a t�k�rben, majd a Boszork�nys�g mugli m�dra c�m� k�nyvvel a konyha fel� indult. Var�zslat n�lk�l f�z�tt egy kanna te�t, azt�n kinyitotta az ablakot, �s a sz�ls� sz�kre �lt, a p�rk�ny mell�. Mellette g�z�lg�tt a j�l es� te�ja, megnyugtatta m�r az illata is. Odakint ragyogott a nap. A f� d�san burj�nzott a h�ts� kertben – ott nem tapostak bele �sv�nyt a rendtagok. A r�zs�k kicsit h�tr�bb illatoztak. Oda hoppan�lt n�h�ny napja Pitonnal… Akaratlanul is elmosolyodott. Belekortyolt a te�j�ba, �s eld�nt�tte: m�snapra �sszeszed annyi b�tors�got mag�ban, hogy kil�pjen a h�zb�l. Halv�ny mosollyal a sz�ja szeglet�ben nyitotta ki a k�nyv�t, �s boldogan mer�lt a bet�k birodalm�ba. A t�rt�net egyre kusz�bb lett, a f�h�sn� beleszeretett �lete nagy ellens�g�be, �s nem tudta, mit�v� legyen. Mivel a f�rfi mugli volt, �s a l�ny addigi �let�t megkeser�tette; az elhat�rozta, hogy egy var�zsig�j�t seg�ts�g�vel megtudakolja, a f�rfi mik�nt �rez ir�nta val�j�ban. Hermione mag�val ragadva olvasta el �jra �s �jra a h�sn� szerelmi b�b�j�t. Mit a sz�vedbe rejten�l, Ne titkold el�ttem. Tudom, hogy t�r�keny �s igaz – Ak�rcsak az �n sz�vem… L�ssam, mit gondolsz, hogy �rzel; �s ha lelkemmel megel�gszel, Legy�nk �r�kk� boldogok. Elolvasta lassan, gyorsan, ritmusosan. Halkan, majd hangosan. �szre sem vette, hogy Piton lemer�szkedett a konyh�ba, �s �t figyeli, ahogy olvas. Amikor hangosan is felolvasta a versik�t, a f�rfi d�h�sen a l�nyra ki�ltott. -Granger, most meg�tkozott? A fejemre olvasott egy rigmust? – rivallt Hermion�ra. -Nem… - pislogott fel zavartan a k�nyv�b�l a l�ny. – Dehogy �tkoztam meg… -De hallottam! Ne tagadja! -Piton professzor, maga egy cseppet gyanakv�, nem? – n�zett �rtetlen�l Hermione a tajt�kz� f�rfira. – Paranoid jellem… -Paranoid jellem? Most olvasott fel egy var�zsig�t, hogy bel�m l�sson!!! – kiab�lt a f�rfi. – Az orrom el�tt rejtegette a k�nyv�t, de most… -Ez nem egy s�t�t var�zsk�nyv, csak egy reg�ny… - sz�kkent talpra a l�ny, �s bok�j�t nem k�m�lve sz�guldott a f�rfihoz, hogy az orra al� nyomja a Boszork�nys�g mugli m�dra c�m� fertelmes, s�t�t m�gi�s kiadv�nyt. M�r a bor�t�ja is gyomorforgat�an vil�gosk�k volt… Piton elvette a l�nyt�l, �s belen�zett. Gyanakv�n �tlapozott n�h�ny oldalt, majd sarkon fordult, �s elviharzott a k�nyvvel. – Hova viszi a k�nyvemet? -Megvizsg�lom! Biztosan b�b�j v�di, hogy ne l�thassam a val�di tartalm�t… - morgott Piton. K�t�tte az ebet a kar�hoz. Granger nem olvas ilyen ostobas�gokat, ez�rt biztosra vette, hogy megpr�b�lta meg�tkozni �t az im�nt… -De hiszen az csak egy reg�ny, uram… De legal�bb siessen vele… - kiab�lt az elsuhan� f�rfi ut�n Hermione. Ekkor toppant be Lupin egy macskadobozzal. Abban Cs�mp�s forgatta unottan a szemeit. – A legizgalmasabb r�szn�l tartok… -Olvasson a gondolataimban, Granger… - hallotta a f�rfi kiab�l�s�t az emeletr�l. Lupin �rtetlen�l n�zett a l�nyra. Hermione csak grimaszolt, azt�n elvette a f�rfit�l a macsk�ja utaz�doboz�t. -Mi t�rt�nt? – k�rdezte szel�den Lupin, majd vid�man bes�t�lt a konyh�ba. -Piton professzor egy kiss� t�lreag�lt egy verset… - szabad�totta ki Cs�mp�st a kis l�d�b�l a l�ny, hogy ut�na boldogan cir�gatni kezdje. A v�r�s macska hangosan dorombolni kezdett a gazd�ja simogat�s�t�l. – Szia, te kis tigris… nagyon hi�nyozt�l nekem… El sem hinn�d, mennyire… -T�l reag�lt egy verset? – h�zta fel a szem�ld�k�t Lupin. – Az emeletr�l ord�tott mag�val… -Tudom… - s�hajtott fel Hermione. – A k�nyv, amit vett nekem… A Boszork�nys�g mugli m�dra… Azt olvastam, amikor hirtelen megjelent a konyh�ban, �s r�geszm�sen nekem esett, hogy meg�tkoztam egy verssel; amit direkt hangosan olvastam fel… Mert �n biztosan tudni akarom, hogy mi j�r abban a cs�k�ny�s fej�ben… �r�let, hogy milyen paranoi�s tud lenni. - r�zta meg a fej�t a l�ny, azt�n megint Cs�mp�s fel� fordult. Lupin elmosolyodott, �s az emeletre indult, hogy visszaszerezze a l�ny k�nyv�t. Alig koppantott kett�t, Piton m�ris felord�tott, hogy soha nem kapja vissza a k�nyvet, �s menjen az ajt�b�l. Lupin ezt „szabad”-nak vette, �s bel�pett a laborba. -Szervusz… - mosolygott a d�ht�l alig l�t� f�rfira. -Menj innen, ha te is a p�rtj�t fogod… Az a kis csitri megpr�b�lt… -Tudom, Perselus… Hermione elmondta, hogy egy reg�nyt olvasott, mire te szinte r�t�madt�l… Ez csak egy romantikus reg�ny, Perselus. �n vettem Ms Granger-nek m�g tegnap d�lel�tt… - l�pett hozz� k�zelebb Lupin. Igyekezett nem mosolyogni, vagy hangosan felnevetni Piton d�h�s �s �rtetlen arc�t l�tva. -De akkor is! Ezt olvasd el… - csapta fel Piton az omin�zus versik�n�l. -„Mit sz�vedben rejten�l, ne titkold el�ttem. Tudom, t�r�keny �s igaz…” Aha… Val�ban el�g komoly �toknak t�nik… Szerintem h�vjunk egy �tokt�r�t… Mindj�rt �rok is Billnek, hogy siessen ide azonnal… -Akkor f�rk�szd ki te a s�t�t var�zslatokat bel�le… - v�gta a nevet� Lupinhoz a k�nyvet Piton. Nem tudta elhinni, hogy Granger nem akart a gondolataiban turk�lni. Lupin k�nnyed�n elkapta a k�nyvet, �s becsukta. Megmutatta a bor�t�j�t a f�rfinak. -Szerinted �gy n�z ki egy fekete m�gi�s k�nyv? Hermione sosem haszn�lna ilyesmit… m�g ellened sem, Perselus. Ez egy apr� f�lre�rt�s csup�n… Piton remeg� sz�jsz�llel n�zett a vil�gosk�k bor�t�ra. J�l van. Lehet, hogy elkapkodta a dolgot, amikor leord�totta a l�nyt. De csak a saj�t maga �rdek�ben tette, �nv�delemk�nt. Nem akarta, hogy m�s belel�thasson a fej�be… Grangernek semmi keresnival�ja a gondolataiban… M�r �gy is el�gg� benyomult oda… Nem kell t�bbet tudnia, mint amit m�r �gy is sejthet… Perselus, ezt elb�n�ztad… Jajjj, ezt is Granger mondta m�g nekem… -Engedelmeddel, �n most visszaviszem a reg�nyt a tulajdonos�nak… - b�lintott Lupin, mire Piton csak morrant egyet. Eg�sz nap ki sem dugta az orr�t a laborb�l. Nagyon k�nos lett volna �sszefutni Grangerrel a folyos�n, vagy a nappaliban a t�rt�ntek ut�n… Akkor sem volt ilyen k�nos a dolog, amikor v�letlen�l megcs�kolta majdnem k�t �ve… Vagy amikor megf�rdette a mened�ken… De most… Ezzel �r�kre v�ge lett minden tekint�ly�nek… Sz�gyen a jav�b�l.