Silverspirit oldala

Hermione szombaton hajnalban a gyeng�lked�n �bredt. Ginny, Luna �s Draco �cs�r�gtek az �gy�n�l. F�radtan nyitotta ki a szem�t, �s n�zett k�r�l.

- Hogy ker�ltem ide? – k�rdezte halkan, megb�kve Ginny-t. A l�ny felriadt, �s egy�ttal fel�bresztette Lun�t is. Draco a m�sik oldalon �beren figyelt.

- Azt mi is �r�mmel hallan�nk… - �s�tott Luna Lovegood. Draco egy ideig kedvtelve figyelte a sz�ke holl�h�tast, azt�n Grangerre f�rmedt.

- Meg akart�l halni, te ostoba? Tudod, hogy mindenkit hogyan megijesztett�l?! Madam Pompfrey kis h�j�n sz�vrohamot kapott, amikor megtudta, hogy a nyugtat�t az altat�val egy�tt vetted be! – d�h�ng�tt a mardek�ros. Messze ler�tt r�la, hogy agg�dott a l�ny�rt.

- De h�t nem hatott az a gyenge kis valami… Nem tudtam t�le elaludni… - �s�tott Hermione f�radtan. Hirtelen rossz �rz�se t�madt, mintha figyeln�k, k�r�l is n�zett a gyeng�lked� �gyain, de sehol sem fek�dt m�s. N�gyen voltak a szob�ban.

- Meg akart�l halni? – k�rdezte �lmatagon Luna. – �s l�ttad feh�r f�nyt?

- Nem akartam meghalni, Luna. Nyugodjatok meg, j�l vagyok – �lt fel az �gy�n a griffend�les.

- �r�l�k, hogy ezt hallom – s�hajtott Ginny. – Nem bocs�tottam volna meg magamnak, ha �ngyilkos leszel… Az azt jelentette volna, hogy nem figyel�nk r�d el�gg�…

- Nyugodjatok meg, j�l vagyok. Csak �lmos �s f�radt vagyok… Nem akartam meghalni, ez csak egy t�ved�s volt… Nem tudtam, hogy nem vehetem be egy�tt a k�t gy�gyszert… Sajn�lom, ha megijesztettelek benneteket.

- Engem ugyan nem ijesztett�l meg, csak gondolkodhatt�l volna azzal a csoda-sok eszeddel… Pitonnak mit mondtam volna, ha tepsiben visznek el az els� h�ten, he? Sz�jat has�tott volna a h�tamb�l, Granger! – morgott d�h�sen Draco, azt�n felugrott, �s az ajt� fel� rohant. – Sz�lok Pompfrey-nak, hogy fel�bredt�l…

Amikor hangosan bev�gta maga m�g�tt az ajt�t, a k�t l�ny �sszenevetett, majd Hermion�ra n�zett.

- Hihetetlen ez a Malfoy-gyerek… - kuncogott Luna. – Olyan volt, mint egy val�s�gos �r�lt. Kicsit hasonl�tott az egyik apai nagyb�ty�mra. B�r � magasabb volt, �s barna haj�… Terrence b�csi egy afrikai f�lef�nt-vad�szat v�g�re bolondult meg. Szent�l hitte, hogy…

- Luna, tal�n majd m�skor mes�ld el, k�rlek… - intette le Ginny a sz�k�t, majd Hermion�hoz fordult. – T�nyleg j�l vagy?

- Igen… Megvagyok, nem kell agg�dnotok… - ny�jt�zott egyet a griffend�les. – Mennyit aludtam?

- Tizenk�t-tizenh�rom �r�t, n�ha el�g f�lelmetes volt�l… Reszkett�l, meg ny�sz�r�gt�l… – s�hajtott Ginny. – Ron bej�tt hozz�d az este, de nyilv�n nem tudod, mert aludt�l… Agg�dott �rted. �s szerintem Harry is agg�dott, mert a gyeng�lked� ajtaj�ig elk�s�rte Ront; csak nem j�tt be az �gyadhoz…

- �rtem – b�logatott Hermione. Lassan visszahanyatlott a p�rn�j�ra, �s s�padtan kin�zett az ablakon. Odakint alig derengtek az els� napsugarak, olyan kor�n volt m�g. – �s, t�rt�nt valami �rdemleges, am�g aludtam?

- Mire vagy k�v�ncsi? – k�rdezte Ginny.

- Hogy Kravent kir�gt�k-e m�r – h�zta el a sz�j�t Hermione.

- Sajnos nem. Viszont Luna kir�gta Neville-t! – mosolyodott el Ginny. Granger a sz�ke l�nyra n�zett.

- Hogy-hogy? – k�rdezte t�le. Luna sz�npadiasan fels�hajtott.

- El sem hinn�tek, hogy milyen te�ri�kat tudott gy�rtani… Az agyamra ment vele… - forgatta a szemeit a holl�h�tas. – �s meg kell hagyni, nem volt valami izgalmas fi�…

- H�ha, Luna… Nem is tudtam, hogy te izgalmas fi�kra v�gysz… - nevetett fel Hermione. – Alkalomadt�n beaj�nlhatn�lak egyn�l…

- Ha Dracora c�lozt�l, j�het… - vigyorgott titokzatosan Luna, mire Ginny �s Hermione csak meglepetten �sszen�ztek.

- Mi van? Azt hittem, hogy most hetekig Neville-t fogod gy�szolni… Tegnap m�g szomor� volt�l… - s�hajtott �rtetlen�l Ginny.

- Az tegnap volt. Ma viszont el kell indulnom az �let �j kalandjai ut�n…

Hermione a h�ten el�sz�r nevetett fel �szint�n. Hihetetlen, hogy egy kis alv�s, �s n�h�ny j� bar�t mennyit tud seg�teni a hangulat�n. Tal�n, ha nem kellene mindig tal�lkoznia olyan emberekkel, akiket nem kifejezetten szeret, vagy �ppen tiszta sz�vb�l gy�l�l; akkor nem voln�nak probl�m�i az iskol�val…

Hamarosan Madam Pompfrey is meg�rkezett, kik�ldte a l�nyokat, hogy n�gyszemk�zt elbesz�lgessen Hermion�val. A l�ny kialkudott egy er�sebb altat�t, amivel tal�n el tudja nyomni az �lmait; azt�n egy r�vid vizsg�lat ut�n t�vozhatott a gyeng�lked�r�l.

A bar�tai nem v�rt�k meg, nem gondolt�k volna, hogy a javasasszony m�ris elengedi; �gy Hermione egyed�l volt k�nytelen v�gigs�t�lni a f�l kast�lyon. A reggeli sz�rk�letben f�lhom�lyosak voltak a folyos�k, �s a l�pcs�k.

A griffend�les �gy �rezte, hogy nagy kock�zatot v�llal, hogy p�lca n�lk�l s�t�lgat; de nem akarta gy�v�n bev�rni a l�nyok k�vetkez� felbukkan�s�t a gyeng�lked�n, hogy �k k�s�rj�k vissza. Ink�bb egyed�l v�gott neki a folyos�knak. A tegnapi ruh�j�ban, gy�r�tten, m�g kiss� k�b�n az altat�t�l osont v�gig a kast�lyon. N�ha megrettent, amikor egy-egy k�pben ismeretlen �rny�kokat fedezett fel, vagy hangosan v�gigszaladt a sz�l a kast�ly egyes pontjain. Gyakran n�zett a h�ta m�g�, szent�l �rezte, hogy figyelik.

Az egyik folyos�n sajnos Emil Kraven k�zeledett fel�je, �s Hermione legnagyobb b�nat�ra egyed�l volt. A griffend�les legal�bb j�val el�re �szrevette a f�rfit, �s nem v�ratlanul l�pett el�je egy falik�rpit, vagy titkos ajt� m�g�l. Akkor biztosan sz�vrohamot kapott volna…

- Nocsak, Ms Granger… �gy n�zem, m�g az �ngyilkoss�gi k�s�rletekhez sem �rt, ha m�r m�snap vid�man t�bl�bol a folyos�kon – mondta g�nyosan f�rfi, amikor k�zelebb �rt a l�nyhoz. Hermione elh�zta a sz�j�t.

- Biztos�thatom, hogy nem akartam �ngyilkos lenni – szegte fel a fej�t a griffend�les. – M�g sok�ig szeretn�m �lvezni a tan�r �r kiv�teles tan�t�i munk�j�t…

- Granger, maga most g�nyol�dni pr�b�lt velem?!

- Nem tan�r �r, �n sosem g�nyol�dom – h�zta ki mag�t a l�ny. Kraven szeme megvillant, �s ujjai a p�lc�j�ra cs�sztak. Hermione egy kicsit s�padtabb lett az �tlagosn�l. Ha Kraven b�ntani akarja, akkor ez t�k�letes hely �s id�pont neki erre. A folyos�kon �pesz� ember m�g nem m�szk�l… A l�ny megremegett, de nem h�tr�lt. Majd � felveszi a keszty�t Kravennel… Ahogy McGalagony is tan�csolta.

- Helyes – b�lintott a f�rfi. – D�lut�n v�rom egy kis b�ntet�munk�ra a dolgoz�szob�mba, Ms Granger – s�hajtott el�gedetten a tan�r. Hermione gyomra �sszeszorult.

- De h�t mi�rt?

- Hogy ezek ut�n se jusson esz�be g�nyol�dni! D�lut�n n�gykor v�rom – mondta el�gedetten, majd vid�man tov�bbs�t�lt. Hermione �gy n�zett ut�na, mint akihez k�naiul besz�ltek volna. Nyelt egyet, majd megr�zk�dott. B�ntet�munk�ra Kravenhez?

Egy pillanatig siker�lt mag�t j�l �reznie a b�r�ben, erre valami vagy valaki mindig k�zbesz�l. H�t az istenek sem akarj�k, hogy boldog legyen?!

Gyanakodva folytatta az �tj�t a Griffend�l-torony fel�. Minden folyos�ra el�sz�r ben�zett, miel�tt v�gigsuhant volna rajta. Nem akart t�bb v�ratlan tal�lkoz�st. Szerencs�re a klubhelyis�gig m�r nem tal�lkozott senkivel. A K�v�r D�ma �s�tozva nyitotta meg a l�nynak az �tj�r�t.

Odabent par�zslott m�g a kandall�ban a sz�n �s a fa marad�ka, ez�rt levetette mag�t a meleghez legk�zelebb es� kanap�ra. Eld�lt rajta, �s a m�r szok�soss� v�lt plafon-tanulm�nyoz�sba kezdett. Egyszer�en nem tudott mit kezdeni mag�val, �s nem akarta fel�breszteni a szobat�rsait.

K�t �ra telt el az �let�b�l, hogy csak fek�dt a kanap�n. Perseluson gondolkodott, rem�nykedett; azt�n mag�ban Kravent kezdte szidni, majd mire gondolatban r�t�rt volna a pletyka�hes emberekre is, a legels� d�szp�ld�nyaik levonultak a l�pcs�n.

- Granger, m�ris kiengedtek? – k�rdezte Levander unottan.

- K�szi, rendes t�led, hogy agg�dt�l. Sokat el�rul a jellemedr�l… - v�laszolt hasonl� st�lusban Hermione. A szobat�rsa d�h�sen v�gign�zte, majd meg�llt a helyis�g k�zep�n.

- Rem�nykedtem benne, hogy megszabadulunk t�led. Mikor veszed �szre, hogy nem k�v�natos szem�ly vagy a szob�nkban?

- Mi�rt is vagyok nem k�v�natos? – csattant fel Hermione. Egy pillanat alatt felugrott a kanap�r�l, Brown m�g h�tra is h�k�lt t�le.

- Aki egy �rul� gyilkos mac�ja, az ne ossza az �szt! Undor�t�ak vagytok! – f�jtatott a l�ny, azt�n kics�rtetett a portr�lyukon. Hermione csak pislogni tudott a d�bbenett�l. Sz�val � most egy �rul� gyilkos mac�ja lenne? Hiszen Perselust felmentett�k… Az �js�gok is meg�rt�k. Ezek szerint ez a t�ny elker�lte az ostob�k figyelm�t…

Levander kirohan�s�ra Parvati is lej�tt a l�pcs�n, �s egyenesen a bar�tn�je ut�n szaladt. Csak egy gy�l�lk�d� pillant�st vetett Hermion�ra.

Az iskolaels� grimaszolva n�zett ut�nuk, azt�n felbaktatott a ki�r�lt h�l�szob�ba. Ha sok�ig tart ez a hadi�llapot, el�bb-ut�bb m�g a k�nyveiben is k�rt fognak tenni a l�nyok… F�radtan elfek�dt az �gy�n, �s csak s�hajtozni volt ereje. Ki kellene tal�lnia valamit, hogy ne ut�lj�k m�r annyira; de semmi �rtelmes �tlet nem jutott az esz�be. Tal�n egyszer�en �s roppant hat�sos m�don mindenkit meg kellene �tkoznia, aki rond�n n�z r�, vagy sz�l hozz�. Akkor legal�bb nem tal�ln�k meg folyton a butas�gaikkal… M�g hogy, egy gyilkos mac�ja… �s m�g Levandernek �llt feljebb… Ostoba liba.

Megd�rzs�lte a szemeit, azt�n felt�p�szkodott. Bevett egy �tv�gyn�vel� cukork�t, �t�lt�z�tt, mag�hoz vette a p�lc�j�t, �s a sz�ks�gesebb k�nyveit, azt�n lesietett a nagyterembe. Ott megragadott egy csokis puffancsot, �s a k�nyvt�rba menet elmajszolta. Igazs�g szerint nem volt �hes, csak nem akarta �hgyomorra bevenni a ked�lyjav�t�t, nehogy megint a gyeng�lked�n k�ss�n ki.

A Reggeli Pr�f�ta baglya a k�nyvt�rban tal�lta meg. Egyszer�en bekopogtatott a l�nyhoz az ablakon. Hermione a kis tariszny�j�ba tette a kn�tot fizets�g�l, azt�n belen�zett az �js�gba. A c�moldalon hozt�k a h�rt, hogy a hajdan sz�prem�ny� Hermione Granger titkos �rtes�l�sek szerint �ngyilkoss�got k�s�relt meg p�ntek d�lut�n a Roxfortban. Bizony�ra az ex-hal�lfal�, besti�lis gyilkos, Perselus Piton ut�ni beteges s�v�rg�sa k�sztette ezen tett�nek v�grehajt�s�ra.

Hermione k�tszer v�gigolvasta a cikket, azt�n els�rta mag�t. Az eg�sz kezd egy sz�rre�lis �lomra hasonl�tani, ami a h�ten t�rt�nik vele. A bar�tai gy�l�lik, tisztelet �s h�la a kiv�teleknek. Az ellens�gei egyre gy�lnek, �s nevetnek a markukba. �s r�ad�sul Perselus sem �rt neki egy sort sem… Legsz�vesebben tollat ragadott volna, de ezek ut�n mit �rhatna? Hogy nyugalom, minden rendben, valaki f�lreinform�lta a sajt�t?! Ne agg�dj, szerelmem, csak t�ladagoltam az altat�mat… A griffend�les f�jdalmasan felnevetett a k�nnyei m�g�l. Lassan megt�r�lte az arc�t, �s beletemetkezett a k�nyveibe.

Vagyis megpr�b�lt, de csak nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt neki. D�lig fel sem �llt, fel sem n�zett, akkor is csak az�rt, mert Ginny �s Ron megkerest�k. A bar�tja oda�lt Granger mell�, �s szomor�an s�hajtott, miut�n megpillantotta a l�nyn�l az aznapi �js�got.

- Nem tudom, hogy ki tette ezt, Hermione. De ki fogom der�teni… - s�gta a bar�tn�j�nek. Hermione csak b�natosan szipogott �s megr�zta a fej�t.

- �gy sem �r�nk el vele semmit, ha kider�l, ki nyilatkozott… - motyogta a l�ny. – Nem akarom tov�bb fesz�teni a h�rt, m�r �gy is gy�l�l mindenki… - h�zta el a sz�j�t egykedv�en. Ron szel�den meg�lelte a v�ll�t.

- Dehogy gy�l�l mindenki… P�ld�ul �n is nagyon kedvellek. Meg itt van Ginny, meg Luna… �s, ahogy figyeltem, Malfoy-jal is kij�ssz… Fujjj…

- De Harry ut�l… �s mindenki m�s is ut�l… Seamus, Dean, Levander, Parvati, a holl�h�tasok egy emberk�nt len�znek… Az als��ves griffend�lesekr�l nem is besz�lve… Itt kellene hagynom az iskol�t…

- Ne besz�lj ostobas�gokat! Hermione Granger nem hagyhatja itt az iskol�t! Akkor ki adja k�lcs�n nekem a h�zi feladat�t? – pr�b�lt viccel�dni Ron, de Hermione csak a sz�j�t h�zta el a po�nt�l. Weasley fels�hajtott, majd kicsit �sszek�colta a l�ny haj�t. Indulni k�sz�lt.

- Hova m�sz? – k�rdezte csal�dottan Hermione.

- Tudod, kviddicsedz�s lesz, �s nem akarok elk�sni…

- �rtem, menj csak – er�ltetett mosolyt az arc�ra a l�ny. Ron visszamosolygott, majd felpattant.

- Ne szomorkodj, minden rendbe fog j�nni! – mondta b�ztat�an Hermion�nak. Ginny csak t�volr�l figyelte az esem�nyeket, majd b�cs�t intett a bar�tn�j�nek, � is elindult az edz�sre. Hermione legsz�vesebben a kardj�ba d�lt volna, de csak a k�nyveire tudott. Sajn�lta, hogy azok nem okoznak nagyobb s�r�l�st, mint agyl�gyul�st.

Fel�llt v�gre, megmozgatta a tagjait, azt�n vissza�lt, �s folytatta a tanul�st. Elv�gre a h�ten rengeteget mulasztott a b�biskol�saival. R�ad�sul miel�bb ki akarta olvasni a mell�z�tt �s sz�m�z�tt SVK-tank�nyvet is.

H�romnegyed n�gy ut�n kapott �szbe, hogy mindj�rt Kravenn�l kell lennie b�ntet�munk�n. Gyorsan �sszeszedte a k�nyveit, belegy�m�sz�lte �ket a t�sk�j�ba, azt�n fut�snak eredt. Amikor sietni pr�b�lt, sz�d�lni kezdett az �hs�gt�l, �s a hirtelen mozg�st�l – r�d�bbent, hogy csak egy nyomorul puffancsot evett eg�sz nap. �s, ha Kravenen m�lik, biztosan le fogja k�sni a vacsor�t… �sszeszedte mag�t, amennyire tudta, azt�n elindult a tan�r irod�ja fel�.

A f�rfi m�r v�rta, sz�v�lyesen beengedte, azt�n hellyel k�n�lta. Hermione riadtan pislogott r�, nem �rtette a hirtelen p�lfordul�st. Azt�n v�ratlan Kraven a semmib�l el�kapott egy hatalmas �js�gk�teget, �s a l�ny el� dobta. Hermione �s Perselus romlott szerelm�r�l volt sz� mindegyikben. A griffend�lesnek az els� cikkt�l az utols�ig mindet hangosan fel kellett olvasnia. A m�sodik vagy a harmadikn�l kis h�j�n els�rta mag�t, azt�n lassan belef�sult, �s monoton hangon olvasta a szerelm�r�l �s r�la sz�l� mocskokat. Az egyik Bulv�rboszi p�ld�ny szerint Piton v�mp�rk�nt �l�sk�dik a szerencs�tlen l�nyon, aki nem tud mit kezdeni a v�n m�gus perverzi�j�val. Egy m�sik sz�m szerint viszont m�r Hermione Granger akaszkodott a volt hal�lfal�ra, mert nagyobb h�rn�vre �s hatalomra v�gyik, mint amit s�rv�r�k�nt el�rhetne… Este f�l kilencig tartott, mire az �sszes szem�ten v�gigr�gta mag�t. Kraven minden cikk ut�n kisel�ad�st tartott a l�nynak a m�dia befoly�sol� hat�sair�l, a kamaszkori zavarokr�l �s devianci�kr�l, �s a hal�lfal�k b�n�s �let�r�l. Amikor a griffend�les v�gzett az utols� cikkel is, lehunyta a szem�t. Nem akart a f�rfira n�zni, nem akarta a besz�deit tov�bb hallgatni. Egyszer�en csak el akart menek�lni. Kraven tal�n l�tta rajta, hogy szinte sz�deleg az �hs�gt�l �s a f�radts�gt�l, ez�rt nem k�nozta tov�bb; �s elengedte. Az�rt miel�tt kiengedte volna a dolgoz�szob�j�b�l, egy hirtelen mozdulattal m�g r�ijesztett a l�nyra, akinek egy pillanatig m�g a sz�ve is kihagyott, mikor a f�rfi r�fogta a p�lc�j�t. Azt�n elvigyorodott, �s t�zet gy�jtott a kandall�j�ban.

Hermione szinte menek�lt a k�zel�b�l, szaladt, ahogy a l�ba b�rta. K�t emelettel feljebb meg is kellett �llnia, hogy kif�jja mag�t, mert �ssze tudott volna esni a t�sk�ja s�lya �s az oxig�nhi�ny k�vetkezt�ben. G�rcs�sen belekapaszkodott az egyik bels� ablakp�rk�nyba, �s mik�zben pr�b�lt megnyugodni, kin�zett az ablakon.

Odakint s�t�ts�g honolt. Az �g k�r�s-k�r�l feket�llett a felh�kt�l. A kast�lyb�l kisz�r�d� f�nyekb�l lehetett csak meg�llap�tani, hogy a f�kr�l hullani kezdtek a levelek. Semmi k�ts�g, t�nyleg bek�sz�nt�tt az �sz.

- Hermione – hallotta meg, hogy sz�longatj�k. Elford�totta a fej�t, �s Dracot l�tta k�zeledni a folyos�n.

- Szia – k�sz�nt a fi�nak.

- Hol volt�l? Eg�sz d�lut�n kerestelek. Nem l�ttalak sem eb�dn�l, sem a vacsor�n�l…

- Kravenn�l voltam b�ntet�munk�n… Borzalmas volt – s�hajtott keser�en a l�ny. Draco oda�rt mell�je.

- Megk�nzott?

- Ahogy vessz�k… �js�gokb�l kellett felolvasnom a szerelmi �letem r�szleteit neki. �s volt vagy t�z kil�nyi bulv�rlapja… Igen, v�g�l is, vehetj�k k�nz�snak is… - h�zta el a sz�j�t a griffend�les.

- Teny�rbe m�sz� ez a pasas – mordult fel Draco. – Ker�ts�nk valami ennival�t?

- Nem kell, kib�rom reggelig – r�zta meg a fej�t Hermione, �m a gyomra hangosan megkordult. Malfoy elfintorodott, azt�n kivette a l�ny kez�b�l a t�sk�ja sz�j�t, �s a h�t�ra csapta.

- Na persze… Ir�ny a konyha… - adta ki a bar�ti utas�t�st. Hermione kimondhatatlanul h�l�s volt Draco figyelmess�g��rt. Lehet, hogy �hen halt volna reggelig, de egyed�l nem mert elindulni a konyha fel�.

Az �ton Draco halkan elszidta az �sszes mardek�rost, �s hugrabugost, hogy milyen nevets�ges �tkokkal akart�k megf�leml�teni, de � mindent kiv�dett, �s egyetlen �rt�s sem tal�lt c�lba. Hermione mosolyogva hallgatta a fi� besz�mol�j�t. J� volt kicsit nem gondolkodnia, csak hallgatni �s kikapcsol�dni valaki mellett.

A konyh�ban a man�k a vacsora marad�kait takar�tott�k �ppen. Amikor felbukkantak a helyis�gben a fiatalok, �r�mmel adtak nekik repet�t. Draco telet�mte a zsebeit s�tem�nnyel, Hermione mind�ssze n�h�ny gy�m�lcs�t, �s egy bri�st vett el az egyik orra el� tolt t�lc�r�l; azt�n visszaindultak a Griffend�l-torony fel�. Malfoy lovagiasan mindv�gig vitte bri�st r�gcs�l� l�ny t�sk�j�t.

A K�v�r D�ma portr�j�n�l egyszer�en a kez�be nyomta a t�ska sz�j�t, �s elb�cs�zni k�sz�lt, mikor f�lrebillent a festm�ny, �s Harry Potter l�pett ki m�g�le.

- Ja, megvagy – ki�ltotta d�h�sen Harry a l�nyra. – �s l�tom, remek�l sz�rakozt�l, nagyon �r�l�k! Bocs�ss meg, Hermione, nem akartam megzavarni az �j rom�ncodat – horkantotta, mikor v�gigm�rte Malfoyt, �s a bar�tn�j�t, majd visszafordult, �s becsapta maga m�g�tt a k�pkeretet.

- Na, de k�rem… - m�ltatlankodott a K�v�r D�ma. Hermione m�r csak a szem�t forgatta a v�ratlan jelenet ut�n, Draco elh�zta a sz�j�t.

- Ne haragudj – sz�lalt meg a l�ny.

- Ugyan m�r, r�g�ta tudom, hogy Potter egy bunk�… - vont v�llat Malfoy, majd biccentett egyet a griffend�lesnek. – Fek�dj le, ramatyul n�zel ki!

- K�szi, de ett�l nem lett jobb…

- �n csak �szinte vagyok, Granger.

- Tudom, �s �rt�kelem is, k�sz�n�m…

- Nincs mit. Na megyek… Azt�n l�ssalak a reggelin�l! – morogta a sz�ke, azt�n les�t�lt a l�pcs�n. Hermione fels�hajtott, majd bekecmergett a portr�lyukon. Szerencs�re Harry nem volt a klubhelyis�gben, �gy nem volt, aki azonnal a tork�nak essen. A di�kok megb�mult�k, �s �sszes�gtak a h�ta m�g�tt; de ebbe m�r kezdett beleszokni.

Grimaszolva fels�t�lt a h�l�szob�j�ba, a szobat�rsai bent besz�lgettek. Amint bel�pett az ajt�n, megfagyott a leveg�, �s a l�nyok gyilkos pillant�sokkal figyelt�k minden mozdulat�t. Hermione letette a t�sk�j�t, majd az �jjeli szekr�ny�re tette az alm�t, �s a k�t k�rt�t; majd �sszeszedte a holmij�t, �s elment zuhanyozni. Mire pizsam�ban visszat�rt a szob�ba, m�r csak egy k�rt�je maradt. Fels�hajtott, �s a l�nyokra n�zett.

- Az�rt ez el�g gyerekes volt – morogta, majd befek�dt az �gy�ba, meggy�jtotta az �jjeli szekr�nyen �ll� l�mp�s�t, �s olvasni kezdett.

- Most itt fogsz fek�dni eg�szen reggelig? – csattant fel Levander.

- Ha nem zavar, m�g itt lakom – morogta Hermione, �s miel�tt b�rmi komment�rt f�zhettek volna a mondat�hoz, egy p�lcasuhint�ssal beh�zta az �gyf�gg�ny�ket, hogy valami eltakarja a l�nyokt�l. – �s olvasn�k, sz�val halkan mulassatok…

Erre a szobat�rsai felh�zt�k az orrukat, �s elhagyt�k a szob�t. Hermione fels�hajtott �s h�trad�lt a p�rn�ira.

Hirtelen valami megkocogtatta az �gya mellett tal�lhat� ablak �veg�t. �szt�n�sen a p�lc�ja ut�n kapott, �s remegve fordult a jelens�g fel�.

- Lumos maximus! – suttogta Hermione, bevil�g�tva az ablakot. Egy mad�r, egy holl� �lt a kinti p�rk�nyon. Hermione felder�l� sz�vvel nyitotta ki az ablakot, hogy beengedje a lev�lhoz�t. A holl� nem teket�ri�zott, rep�lt egy fels�ges k�rt a szob�ban, majd letelepedett a l�ny �gy�nak fejt�ml�j�ra. – Perselus madara – ismerte fel mosolyogva Hermione a j�sz�got. K�v�ncsian szeml�lte a mad�r l�bait, de nem er�s�tettek levelet hozz�. A l�ny a fej�t fogta, mik�zben szeml�lte az �t figyel� �llatot. – Elhagytad a levelet, igaz? H�t most honnan fogom tudni, hogy mit �rt? Lehet, hogy a lev�lben szak�tott velem a mai undor�t� cikk ut�n… �s te elhagytad… Ha a holnapi sz�mb�l fogom megtudni, hogy Perselus kir�gott; a k�zelembe se gyere t�bb�… - morgott a holl�nak, mire az hangos k�rog�sba kezdett. Hermione elnevette mag�t, azt�n megsimogatta az �llat fej�t. – Csak vicceltem, na… Nehogy megs�rt�dj m�r… Vissza�rjak neki? De mit �rhatn�k? Hogy gy�l�l�k itt lenni? Hogy f�lek Emil Kravent�l, mert egy aljas gazember? Hogy mindenki ut�l… az eg�sz iskola szinte egy emberk�nt gy�l�l… Jaj, te mad�r… De j� neked… - s�hajtotta a l�ny, azt�n visszahanyatlott a p�rn�ira. – J� neked, Perselus� vagy… Engem sz�m�z�tt maga mell�l… V�gezd jobban a munk�d, mert a sorsomra juthatsz… - motyogta a l�ny, majd megitta az er�s altat� esti adagj�t. N�h�ny percig lapozgatta a m�g az SVK-k�nyvet, azt�n szinte bele�jult a lapok k�z�. A holl� �rtetlen�l figyelte, majd elhelyezkedett az �gy fejt�ml�j�n, �s alv�s el�tti toll�szkod�sba kezdett. Nem sietett vissza a gazd�j�hoz lev�l n�lk�l.

Hermione eg�sz �jjel szenvedett. Az er�s altat� miatt ugyan elaludt, de a r�m�lmait nem tudta elnyomni. Ez m�g csak nem lett volna akkora baj, csakhogy nem tudott fel�bredni a r�m�lmokb�l, hanem egyik k�vette a m�sikat, m�g az altat� hat�sa reggel hatra elm�lt. K�nnyes szemmel, verejt�kben �szva nyitotta ki a szemeit. F�radtabbnak �rezte mag�t, mint mikor lefek�dt.

Eg�sz nap csak t�nfergett, alig tudott helyre j�nni az altat�t�l. A madarat lev�l n�lk�l bocs�totta �tj�ra. K�ptelen volt egy norm�lis sort �sszehozni Perselusnak.

D�lut�n megkereste Madam Pompfrey-t, hogy keressen neki valami stimul�l�szert, ami fel�breszti az altat� ut�ni k�bulatb�l, mert sem a tea, sem a k�v� nem haszn�l. A javasasszony eleinte nem akart k�t�lnek �llni, azt�n Hermione remeg� kezei �s er�tlen tart�sa meggy�zt�k. A l�ny aznap nem vette be a napi adagj�t, mert akkor eg�sz �jszaka p�rg�tt vonla az agya. Ink�bb este vett be egy f�l nyugtat�t, �s f�l korty altat�t; majd im�dkozott, hogy ne �sse ki mag�t annyira, ahogy az el�z� altat�val siker�lt.

Az �jszak�ja v�ltozatlanul borzalmasra siker�lt, a r�m�lmaib�l ugyan�gy nem tudott fel�bredni. M�snap, ha lehet m�g fokozni, m�g gy�r�ttebben �bredt, mint eddig b�rmikor. Reggel bevette az �l�nk�t�t, amit�l sz�d�lni �s remegni kezdett. Reggeli ut�n v�gigszenvedte a m�sf�l �ra mugliismeretet, majd bevette a ked�lyjav�t�j�t, hogy esetleg ne depresszi�san haljon meg a k�vetkez� SVK �r�n. Zsongott a feje, �melygett, mindenki t�l hangos �s t�l irrit�l� volt mellette. M�g a terem el�tt v�rakoztak, m�g Neville-re is r�kiab�lt, hogy halkabban mes�lje az ostoba vicceit. Mindenki csod�lkozva meredt a l�nyra, de lereag�lni nem tudt�k az esetet, mert Kraven gonosz mosollyal az arc�n kinyitotta az ajt�t.

A m�sodik h�t els� SVK �r�ja sem siker�lt m�smilyenre, mint az azt megel�z� h�rom. P�ros�val gyakoroltak er�sebb, �s enyh�bb �tkokat egym�son; �s f�k�nt Kraven Hermion�n. A negyedik f�ldre ker�l�se ut�n a griffend�les m�r alig tudott fel�llni. Amikor Kraven utas�totta a csoport tagjait, hogy kaparj�k m�r �ssze a k�r�l, Ron �s Draco l�pett oda hozz�, hogy felseg�ts�k. Hermione alig tudott mag�r�l, a p�lc�ja messze elgurult. A fi�k elengedt�k, mikor meg tudott �llni a l�b�n. Szeme �vegesen csillogott, ahogy elt�volodtak t�le a bar�tai. Kraven utas�t�st adott a csoportnak a tov�bbi gyakorl�sra, majd saj�t maga is felemelte a p�lc�j�t, �s a l�nyra szegezte.

- V�dekezzen, Granger! Obstructo! – ki�ltott Kraven, mire a v�dtelen �s lelassult Hermione k�ts�gbeesetten az elgurult p�lc�ja ut�n n�zett, mellkason tal�lta az �tok. Eszm�letlen�l rogyott �ssze. Egy pillanatra n�ma csend lett a teremben, majd a mardek�rosok kuncogva folytatt�k a gyakorl�st. K�l�n�sk�ppen a griffend�leseket sem �rdekelte a dolog, Ron �s Draco volt az egyed�li megint, akik a l�nyhoz siettek. Ron pr�b�lt �letet paskolni a l�nyba, de nem siker�lt neki.

- Nem t�r mag�hoz… Nem t�r mag�hoz… - morogta f�lig hangosan, hogy a tan�r is hallja.

- Stimula! – l�pett mell�j�k Harry, �s a l�nyra szegezte a p�lc�j�t. Draco Hermione fej�t tartotta. A griffend�les lassan megmoccant, megmozgatta a kez�t. A szem�t m�g nem tudta kinyitni, csak alig hallhat�an, f�l�bren ny�sz�rg�tt.

- Ne… Hagyjon v�gre… b�k�n… Ne…

- Hermione… Hermione… - suttogta neki Ron �s Draco felv�ltva. Harry a tan�rhoz fordult, �s egyszer�en r�kiab�lt.

- Meg is �lhette volna! Pontosan tudta, hogy nem elgurult a  p�lc�ja! Ez aljas h�z�s volt! – tombolt Potter, majd n�m�n mag�hoz intette a l�ny var�zsp�lc�j�t is vagy h�rom m�ter messzes�gb�l.

- A gyeng�k elhullnak, Potter. Ezt jobb, ha megjegyzed! – rivallt r� Kraven. Harry d�h�sen f�jtatott egyet, majd kirobbantotta a tanterem ajtaj�t.

- Vigy�tek fel a klubhelyis�gbe! �n megkeresem McGalagonyt – villogott Harry szeme idegesen. Ron �s Draco gyorsan �sszeszedt�k a l�nyt, �s kit�mogatt�k a folyos�ra, miel�tt Kraven r�juk ripakodna, hogy esz�kbe se jusson engedelmeskedni Potternek.

Hermione a klubhelyis�g kanap�j�n t�rt mag�hoz, amikor Ron megszagoltatta vele a leg�jabb parf�mj�t. Ron mellette �lt, �m Dracot nem engedte bel�pni a Griffend�l-toronyba. Hermione r�vetegen fek�dt, �s b�multa a plafont. Az eg�sz vil�g forgott vele, �s ez a sz�d�l�s csak lassan akart elm�lni. Az eb�det kihagyta, hogy kicsit rendbe j�jj�n a gyomra a d�lut�ni gy�gyn�v�nyismeret �r�ra.

A d�lut�ni tan�t�s ut�n elb�jt a k�nyvt�rban, �s csak este mer�szkedett fel a h�l�szob�j�ba. Szerencs�re akkor m�g a volt bar�tn�i lent vih�ncoltak a klubhelyis�gben n�h�ny hatod�ves fi� t�rsas�g�ban. Hermione f�radtan hagyta ott �ket. Ahhoz sem volt ereje, hogy megf�r�dj�n, csak lefek�dt az �gy�ba, megitta az altat�j�t, �s elmenek�lt a val�s�gb�l.

Eg�sz h�ten a gy�gyszerek kombin�ci�it pr�b�lgatta mag�n, hogyan tudja visszaszerezni a ny�ri j� form�j�t �s erej�t, de sehogy sem siker�lt r�lelnie a megold�sra. A r�k�vetkez� h�ten �jabb gy�gyszeradagokat k�rt a javasasszonyt�l, aki csak a k�ny�rg�se ut�n volt hajland� teljes�teni a k�r�s�t. Szeptember utols� het�ben Hermione egyszer�en �sszeesett az egyik sz�netben, mik�zben �tv�ltoztat�stan �r�ra igyekezett.

Madam Pompfrey m�rgez�st �llap�tott meg n�la, minden gy�gyszer�t�l megfosztotta, �s h�rom napra a gyeng�lked�n tartotta.

Csod�k csod�j�ra ezalatt Hermione viszonylag kipihente mag�t, aludni is tudott egy keveset, �s a r�m�lmai sem voltak olyan f�lelmetesek, mint amikor a gy�gyszerek hat�ssal voltak az elm�j�re. Maga is meglep�d�tt rajta, amikor Draco egy t�kr�t nyomott az orra el� a gyeng�lked�n; egy rettenetesen kialvatlan, �s s�padt idegen n�zett vissza a l�nyra. Nem akart mag�ra ismerni. Megfogadta, hogy most m�r t�nyleg �sszeszedi mag�t, �s szembe n�z a gondjaival.