Silverspirit oldala

Remus m�g mindig nem t�rt mag�hoz az ijeds�gt�l. Vajon Perselus t�nyleg hagyta volna, hogy leessen? Minden esetre h�l�s volt Rik�nak, ami�rt id�ben ide�rt. - Indulhatunk? - Tess�k? - Azt k�rdeztem, hogy indulhatunk-e? Vagy le�lj�nk egy kicsit? Remus j�l vagy? - Igen, induljunk. Egy ideig n�m�n s�t�ltak egym�s mellett, amikor a f�rfi megsz�lalt: - K�sz�n�m. - Mit? - Te is tudod,- n�zett r� �sszesz�k�lt szemekkel- megmentetted az �letem. - Nincs mit megk�sz�nn�d. Te is megtetted volna �rtem. - H�t persze, de rem�lem nem lesz ilyen alkalom. - Na igen. Besz�lgetve s�t�lgattak, �s k�zben olyan helyeket kerestek, melyek alkalmasak egy t�rgy elrejt�s�re. K�zben t�l�k nem is olyan messze Perselus Piton �tkozta azt a napot, amikor megsz�letett az a v�rfarkas. Gy�l�lte az �letet �s azt a sz�rnysz�l�ttet, aki megb�lyegezte, de ebben a pillanatban m�g jobban ut�lta Lupint. Eg�sz nap kutattak a krist�ly ut�n, de nem tal�ltak semmit. Mikor m�r bes�t�tedett �s az orrukig se l�ttak, visszat�rtek a tiszt�sra lepihenni. A b�jitaltan tan�r biccentett nekik, mikor � is el�rte a tiszt�st, majd a lehet� legt�volabbi kis far�nknek t�maszkodva elaludt. Rik��k is el�gg� el voltak m�r f�radva, �gyhogy �k is ink�bb az alv�st v�lasztott�k. A k�vetkez� nap sem j�rtak sikerrel, �s mivel p�lc�t nem haszn�lhattak, k�nytelenek voltak bogy�kon �s gy�m�lcs�k�n �lni. Remus tov�bbra is Rik�val tartott. B�r a l�ny felaj�nlotta a v�leg�ny�nek, hogy keressenek h�rman �s tartson vel�k, de a f�rfi ezt elutas�totta, �s egy gonosz grimasszal adott kijelent�s�nek hangs�lyt. Az el�bbi erre megvonta a v�ll�t, majd a v�rfarkast maga ut�n h�zva elt�nt a bokrok m�g�tt. A B�jital Mester csak n�zett ut�nuk, �s a fej�ben egy aljas bossz� tervei kezdtek k�rvonalaz�dni. A harmadik nap reggel�re m�r k�sz volt Piton terve, �s alig b�rta kiv�rni a teliholdat. D�lut�nra siker�lt �tvizsg�lniuk az eg�sz szigetet, �gy visszat�rtek a tal�lkoz�helyre. Felt�n� lett volna, ha h�rom ember f�nyes nappal a Roxfort hat�r�ba hoppan�l, �gy megbesz�lt�k, hogy Remus a f�hadisz�ll�sra megy, a k�t tan�r meg Roxfortba. Elt�ntett�k maguk ut�n a var�zsnyomokat, majd egy p�lcaint�ssel el is t�ntek. Mikor a jegyesek vissza�rtek az iskol�ba, az igazgat�t nem tal�lt�k ott. R�vid besz�lget�s ut�n megegyeztek, hogy visszamennek a k�z�s szob�jukba felfriss�lni, majd elmennek a Grimauld t�rre. A l�ny els� dolga a f�rd�be vezetett, �s hamar el is mer�lt a v�zzel teli k�dban. Mikor kij�tt a f�d�szob�b�l, egy m�rges szemp�rral tal�lta szemben mag�t. A f�rfi nem sz�lt semmit, ink�bb h�l�t adott az �gnek, hogy a kis csitri hajland� volt majdnem egy �ra ut�n kif�radni. Mikor � is v�gzett �s kij�tt, l�tta hogy a l�ny a fotelben mindj�rt elalszik. - Igy�l egy k�v�t, azt�n menj�nk- d�rrent r�. - Nincs r� sz�ks�gem. Ink�bb induljunk. - Ahogy akarod- v�laszolt Perselus, majd a kandall�ra mutatott. A l�ny belemarkolt a porba, majd el is t�nt a z�ld l�ngok k�z�tt. A tan�r k�vette, majd mikor � is kil�pett a t�loldalon, l�tta, hogy el�g sokan vannak ott. Dumbledore is ott volt, �s mivel k�t tan�ra is meg�rkezett, mindenkit a konyh�ba invit�lt. Mikor az eml�tett helyis�g megtelt, � becsukta az ajt�t, �s elvar�zsolta a helyis�get, nehogy a Weasley ikrek megtudjanak valamit. - Nos, �gy gondolom, hogy legjobb lesz, ha el�sz�r meghallgatjuk a hazat�rt rendtagok besz�mol�j�t. Remus? - Igaz�b�l nincs mir�l besz�molnunk, ugyanis nem tal�ltunk semmit. - Ez a h�r j� �s rossz egyben. - Dumbledore professzor, m�gis mire j� az a krist�ly, amit annyira keresnek? – sz�lt k�zbe egy rendtag. Erre a k�rd�sre t�bben is felfigyeltek, ugyanis az igazgat� m�g semmit sem �rult el r�la. Mindenki tisztelte az id�s m�gust, �gy vakon teljes�tett�k az utas�t�sait. - Mindent a maga idej�ben Padrawy. - Van m�g valakinek jelenteni val�ja? Mivel senki sem v�laszolt, a r�vid besz�lget�s ut�n Dumbledore elengedte a d�szes t�rsas�got. Amikor feloszlott a t�meg, Sirius odament bar�taihoz, �s faggatni kezdte �ket: - Na mes�ljetek m�r! Csin�ltatok valami �rdekeset? - K�zben a leghuncutabb vigyor jelent meg az arc�n. - Mire gondolsz? - �rdekl�d�tt Rika. - H�t arra, ami egy f�rfi �s egy n� k�z�tt szokott t�rt�nni! Egy kis fl�rt meg ilyesmi. Ugye Pipogyuszt legal�bb megpr�b�lta megenni valami? – bez�rts�ga l�v�n Sirius szomjazott egy kis izgalomra. Remus elv�r�s�d�tt, viszont a l�ny elnevette mag�t. L�tta, hogy Perselus az egyik sarokban figyeli �t, �gyhogy ink�bb elb�cs�zott a k�t bar�tj�t�l, �s v�leg�ny�hez s�t�lt. - Mehet�nk? - M�r azt hittem megint itt t�lt�d az �jszak�t! - Ha �gy lenne, ahhoz sincs semmi k�z�d! - Menj�nk. – Perselus t�l f�radt volt m�r a vit�hoz. P�r perc m�lva j� �jszak�t k�v�nva a l�ny m�r el is t�nt a saj�t lakr�sz�ben. Perselusnak sz�p t�gas nappalija volt, melyb�l ny�lt egy ajt� a h�l�sz�j�hoz. Az elm�lt napokban var�zsolt mell�je m�g egyet, melyet Rika foglalt el. M�snap reggel mikor a tan�rn� bel�pett a nagyterembe, �resen tal�lta a v�leg�nye sz�k�t. Mikor le�lt az igazgat� mell�, � k�z�lte vele, hogy a b�jital tan�r csak este �r vissza, ugyanis b�jital hozz�val�kat ment beszerezni. A h�r hallat�n elszontyolodott k�pet v�gott, majd hirtelen felcsillant a szeme. - Minek �r�lsz ennyire? - Arra gondoltam, hogy ma felfedezem az �p�letet. A pinc�t is csak a szob�ig ismerem. - Azt j�l teszed. Tan�rk�nt majd j�r�r�zn�d is kell �jszaka. �gy h�t a l�ny napja azzal telt, hogy megismerje az �don �p�letet. Est�re meg is volt a felfedez�s, �s m�r a tiszt�lkod�ssal is v�gzett, amikor betoppant Perselus. Egy darabig n�zt�k egym�st, majd a f�rfi elfordult, hogy lepakoljon. - Neked is sz�p est�t, Perselus! - Viszont. - Valami baj van? - Mib�l gondolod? – A hangja hihetetlen�l ut�latos volt. - Semmib�l. Megyek, lefekszem. - Azt j�l teszed!